2016. január 2., szombat

kész a leltár

Aki követte a blogom az tudja, hogy a 2015-ös év elég mozgalmasan alakult számomra. Szokásom volt korábban is év végi számvetést tartani. Egy ilyen év után ezt semmiképp nem hagyhatom ki.

Munka
Most a munkaügyekkel kezdem - egyrészt mert új munkahelyem van, másrészt, mert rögtön egy nagy feladattal kezdtem - könyvtári állomány ellenőrzés teljes körűen. Mindez úgy, hogy az állományt, a könyvtári rendet is eközben ismertem meg. Voltak buktatók és felesleges körök, végül úgy tűnik, hogy határidőre elkészült a leltár - az új évet tiszta lappal és újabb feladatokkal kezdem.

Egészség
Visszatekintve az elmúlt évre, volt azért néhány sötétebb időszak, de azt gondolom, összességében egészségesek voltunk. I-nek és talán nekem is volt egy eléggé elhúzódó köhögős betegségem, bár ebben nyilván szerepet játszott a hajtás és a stressz is. Maja sajnos kórházba is került, ami nagyon rossz élmény volt mindannyiunknak - de nagyon hősiesen viselte. Viszont, visszagondolva az elmúlt évre, úgy emlékszem, a kisebb betegségek inkább elkerültek mindenkit. Maja is jobban bírta az oviban - nem kapott el annyi nyavalyát, nekünk pedig időnk sem volt betegnek lenni. Vagy csak eltörpült minden az egyéb ügyek mellett? És, a következő pontnak köszönhetően többet mozogtunk, és sokkal többet voltunk a friss levegőn - szóval egészségesebben élünk.

Lakás
Bár még az előző előző évben történt, hogy túladtam a bajai lakáson. De ez is kellett, hogy rá egy évre kertes házat tudtunk venni. Szóval az év leginkább a ház keresés, az ingatlan adás-vétel körül forgott. Így kicsit nem M. volt a középpontban - bár, ha úgy vesszük, hogy azt kívánta, hogy a szülinapján kertes házban tartsunk kerti partit, akkor nyugodtan mondhatom, hogy őérte csináltunk mindent. Na nem úgy értem, hogy a kedvéért mindent megt/veszünk. Még persze nincs kész minden, de már nagyon otthonosan berendezkedtünk.


Tervek
Az új évre is vannak tervek, főleg a házzal kapcsolatban, amire már nem volt idő, energia és pénz sem - folytatjuk az utat és főkként előre tekintünk. Azért visszatekerjük néha az órát, vagy a naptár lapjait, ha úgy tetszik. Főleg, mert elég látványos a változás, és még mindig az események hatása alatt vagyunk. A terveinkkel, ha a világot nem is váltjuk meg, de az életünket még jobbá próbáljuk tenni.

2015. december 23., szerda

ünnep

Elérkezett hát az ünnep előestéje. M. szorgalmasan nyitogatja az ablakokat az adventi naptáron, és boldogan konstatálja: már csak egy van! Én pedig olvasom a Karácsonyi rejtélyt. Már csak egyet kell olvasni és talán minden tikokra fény derül. M.-nek is ezt mondtuk, miután majdnem lebuktunk, miközben a Jézuska angyalkáit játszottuk.
El is határoztam, még a naptáramba is beírtam, úgy 3 év múlva megszerzem M. nek adventi naptár helyett. Hát majd látjuk. 
Nekem valahogy hirtelen jött ez a karácsony. Bár már pénteken letettük a lantot, mindenki itthon van, és a mama is meglátogatott bennünket, mégis csak úgy beestünk a karácsonyba. Nem volt nagy készülődés, meg ráhangolódás - szerencsére a tömött bevásárlóközpontokban és azokon kívül elszenvedett fejvesztett kapkodás és rohanás sem jellemezte a megelőző időszakot. Vagy csak én maradtam ki belőle, mert I. elintézte mire én oda jutottam volna?
Most I. süt főz, M. karácsonyi képeslapokat gyárt, én pedig, ahogy elnézem őket alkotás közben, nekem is kedvem támadt alkotni és megosztani pár sort veletek.
Régen nagy levélíró voltam, amikor az emberek többsége nem drótpostát és főleg nem a közösségi médiát használta arra, hogy jókívánságokat küldjön. Sokszor szerintem túlzásba is vittem a levélírást ... 
Persze most sokkal egyszerűbb lenne a dolog, de valahogy nem visz rá a lélek. Ezért is indítottam annak idején ezt a blogot, így a 'leveleim' egyszerre mindenkihez eljuthatnak, aki kíváncsi rá(m). Mindenesetre nem is számítottam rá, hogy a posta képeslapok tömegét hordja ide nekem - én sem adtam postára karácsonyi üdvözlőlapokat. Ehelyett itt kívánok minden kedves családtagnak, barátnak, ismerősnek és ismeretlennek áldott ünnepet és nagyon eredményes új évet ezzel a dallal - amit mi is énekeltünk annak idején ...


2015. november 2., hétfő

Hello Turist

Aki rendszeresen figyeli a közösségi oldalakat, annak már biztosan feltűnt még egy változás az elmúlt időszakban, mármint velem kapcsolatban.

Igen, munkahelyet is váltottam. Elhagytam a +Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot és csatlakoztam a +TAKI MTA ATKhoz. Sokak számára most is egy nagy kérdőjel maradt utánam. Nekem is hirtelen jött a váltás, és hogy mindenkit megnyugtassak, nem azért kellett, mert egyik vagy másik jobb, hanem mert más. Valami más kellett, még akkor is, ha történt épp elég változás a közelmúltban.

És valóban más itt. Új emberek és főleg új feladatok várnak, amikre kicsit kíváncsi is vagyok és amiktől kicsit félek is. De az új feladatok és új kihívások mindig ösztönöznek.


És, persze, a téma is más... 

Nos, gondoljatok rám jó szívvel, én is azt teszem, és küldöm ezt a nótát:

2015. október 18., vasárnap

Tavasztól őszig 2

Tavasztól őszig tartó visszatekintésem elsősorban a lakás és a ház projekt körül forgott. Úgy tűnhet, hogy szórakozásra nem is jutott idő.

Ha követted az előző bejegyzéseket, sejtheted, hogy igazi nyaralás nem volt az idén - bár M. nagyon szeretett volna elmenni a házba, ahol tavaly voltunk.
Még a szokásos nagymamáknál nyaralás is elmaradt. Bánt is kicsit, hogy így elhanyagoltuk M. t bár mindent megér, hogy látom jól érzi magát. Szívesen tesz vesz ő is a kertben és a ház körül.

Élményekkel teli volt a vadregényes kert és a félkész ház is. Igyekeztünk M. számára is elviselhetőbbé tenni az átmeneti időszakot - első teendőink között volt, hogy homokozót készítettük - sajnos csak egy lavórból. Lett hinta is és végül M. nagy kívánsága teljesült: Cicája is lett. Igaz, hogy párszor már le is mondtunk a hűtlen csavargóról.

Azért visszanézve a fotókat - nem csak a felújításról készültek - élmény dús időszak van mögöttünk. Voltunk állatkertben és
borfesztiválon, volt Kati Party és pár kerti parti, jártak nálunk barátok és barátnők.
Felfedeztük +Budafok Borvárost és "majdnem megnyertük" a Futafokot.

Szóval, nem jártunk a Balatonon és nem is repülőztünk, de így is sok minden történt, és talán ezekre is sor kerül hamarosan.


2015. október 12., hétfő

Munkálatok - a költözés után

A költözés után nem értek véget a munkálatok, csak a második felvonás következett. Próbáltuk lakhatóvá, élhetővé tenni a házat, annak ellenére, hogy a szükséges holmik nagy része dobozban volt, de nem mindig tudtuk melyikben. Eközben a teli dobozokból képzett ösvények és akadályok között botladoztunk.
itt már alakul a konyha

Hiányzott a konyha, hiányoztak a szekrények, ami volt, abba sem tudtunk bepakolni.
Így innen oda, onnan ide tologattunk mindent, hogy éppen ott férjünk, ahol dolog volt.

Aztán újra jöttek a mesterek is, ami persze újabb izgalmakkal és újabb munkával járt számunkra is. És, mikor valami elkészült, már láttuk, mi lehet a következő.

a régi konyhabútorból
előszobaszekrény lett
Mikor elkezdtem gondolkodni, milyen munkálatokról fogok beszámolni a költözés után, első gondolatom az volt, hogy inkább romboltunk, mint építettünk. Valóban, a ház körül és a kertben is próbáltuk felszámolni a káoszt. Házon belül is szükség volt némi rombolásra persze, de azért vissza gondolva többet építettünk, mint romboltunk.