2010. február 11., csütörtök

aktuális események

Nos, hol is kezdjem. Új munkahely, új kollegák, új feladatok. Igaz, hogy itt vagyok már október óta, de valójában ez az első hónap, amikor rendes munkarendben és minden nap dolgozom. Ki ilyen, ki olyan de alapvetően jó. Eddig minden rendben. Mint a viccben, aminek a végét nem tudom, de lehet hogy nincs is vége. De ha tudnám a végét akkor sem tudnám rendesen elmondani. Nem vagyok egy storydealer.
Új Kollegák. Tegnap múzeumi szakma kocsmája, farsangi hangulatban volt itt a múzeumban. I.-t is személyesen hívta meg a főnök, nem volt kibúvó. A társaság nekünk tök idegen, még kollégák se nagyon voltak, a 'zenekar' (1 személyes) a pánsíppal virtuózan bánt de a szinti meg az ének elég egyhangú volt. Mindenesetre jót táncoltunk azért, jó későn értünk haza.
Új feladatok. Rögtön becsöppentem egy pályázatba. TÁMOP a bűvös szó, akinek volt benne része, tudja mit jelent. Kolleganő beteg lett, így most egymagam próbálom. De legalább a géphez tudok ülni. Kicsit nehéz, hogy nem tudom, kit, mikor mivel és hogyan. Sok sok ötletem van, megy a szöveggyártás. Na nem üres szövegelés, mert az nem megy. Konkrét, megvalósítható tervek, amik nagyon melósak lesznek, ha bejönnek, és ha csak szakmailag is, de nagy haszonnal kecsegtetnek. Hogy mennyire lesznek adottak a lehetőségek, az már egy másik kérdés. Remélem abban sem lesz hiba. Szóval a sok sok ötlet gondolat itt kavarog a fejemben, de mindezt keretekbe, mondatokba meg max. karakterszámokba préselni nem könnyű, szóval most pihenésképpen itt szövegelek.
régi-új munkahely. Miután roham tempóban szakadt meg a munkaviszonyom, és még el sem fogyott az utolsó fizetésem :) már visszahívtak. Kollegám (volt) elment és kell az ember. A fél éves ingázást még ki se pihentem, kezdem elölről, igaz, csak heti 1 nap jelenésem lesz Baján, és igaz, mindenki mondja, van jogsi meg kocsi, szóval így azért könnyebb lehet a dolog. Bár nem annyira éri meg kocsival, arról nem beszélve, hogy leszámítva azt a pár kört a L..l parkolóban még nem vezettem a jazzyt. De majd biztos belerázódom. A régi új munkának viszont örülök, mert így még megmarad a bajai vonal és a fősuli meg a tanítás sem marad ki az életemből. El ne felejtsem, köszönhető ez a főnökömnek is, aki elengedett arra az egy napra, én pedig bevállaltam hogy becsülettel ledolgozom. Aki ismer, tudja hogy úgy is lesz.
Lakás még meg van, de a háziállatok már elköltöztek :) Legalább lesz hova visszamenni.
Nos, röviden ennyi. legalábbis most ezt sem tudom tovább írni. Siker pénz csillogás helyett: Szeretet, béke, boldogság, karrier. Hajrá, fiúk lányok.