A következő címkéjű bejegyzések mutatása: blog. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: blog. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. február 24., szombat

Megújulás?

Több mint két év telt el, hogy utolsó bejegyzésem közzétettem itt. Na nem azért, mert nem lett volna miről írnom, inkább túl sok minden történt, illetve kavargott a fejemben. Írtam is ezt-azt, ide is, oda is, de ez a blog csendes maradt.

Túl sok volt már a blog, amiket indítottam különböző célokra, más-más témában. Újabb ötletek is jöttek, amik nem annyira fértek volna a meglévő helyekre. Át kellett gondolnom a dolgokat. Elhatároztam, hogy felhagyok ezzel a szétszabdaltsággal és egy helyre költöztetek mindent. Ez is jó sok időt vett igénybe, még mindig nem sikerült teljesen egységessé tenni mindent, de jól alakulnak a dolgok. Azt az időt amit blogolásra tudtam fordítani, az inkább a rendszerezésre ment el, mint új tartalom írásra.

De elhatároztam, hogy az idén ezt is helyre teszem, és elkezdtem trenírozni magam. Még karácsony előtt elkezdtem naplót (is) írni, az volt a terv hogy minden nap lejegyzem az aktuális eseményeket. Ezt azért nem sikerült teljes mértékben tartani, de mostanra oda jutottam, hogy ha nem is írok minden nap, ha hozzáfogok, akkor a kimaradt napokra visszamenőleg is kitöltöm a naplóm. Azért a jobban sikerült bejegyzések majd az új blogomra is felkerülnek.

Így most hosszú idő óta ez az első, de ezen a felületen valószínűleg az utolsó bejegyzésem is.

És hogy mi történt az elmúlt bő két évben? Éltünk, dolgoztunk, fejlődtünk. M. cseperedett, egy éve még inkább baba szeretett volna lenni, és hallani sem akart az iskoláról, mostanra beérett, és készül rá. A családban is történt néhány jelentősebb esemény, Örömteli és szomorú egyaránt.
A ház körül is sokat haladtunk, és a legfontosabbak már meg vannak, újabb tervek pedig mindig lesznek. Újra közeledik a tavasz, ideje újra aktivizálni magunkat.
Új helyeken is jártunk, de a régieket sem adtuk fel teljesen.

Ha többre vagy kíváncsi, akkor keresd fel új blogom.

A bejegyzéseket jó könyvtároshoz illően megpróbáltam kategorizálni, a főbb kategóriák a fejlécben láthatók. Tettem pár kísérletet angolul is, (EN kategória) főként a magyar (HU) bejegyzések fordításaként.
A személyes hangvételű írásoknak ott a Personal, a szakmai jellegűeknek a Science. Van még Tech, Culture és Hobby is, további alkategóriákkal. Itt ott még hiányosak azért, de ígérem, idővel inden űrt kitöltök.

2015. december 23., szerda

ünnep

Elérkezett hát az ünnep előestéje. M. szorgalmasan nyitogatja az ablakokat az adventi naptáron, és boldogan konstatálja: már csak egy van! Én pedig olvasom a Karácsonyi rejtélyt. Már csak egyet kell olvasni és talán minden tikokra fény derül. M.-nek is ezt mondtuk, miután majdnem lebuktunk, miközben a Jézuska angyalkáit játszottuk.
El is határoztam, még a naptáramba is beírtam, úgy 3 év múlva megszerzem M. nek adventi naptár helyett. Hát majd látjuk. 
Nekem valahogy hirtelen jött ez a karácsony. Bár már pénteken letettük a lantot, mindenki itthon van, és a mama is meglátogatott bennünket, mégis csak úgy beestünk a karácsonyba. Nem volt nagy készülődés, meg ráhangolódás - szerencsére a tömött bevásárlóközpontokban és azokon kívül elszenvedett fejvesztett kapkodás és rohanás sem jellemezte a megelőző időszakot. Vagy csak én maradtam ki belőle, mert I. elintézte mire én oda jutottam volna?
Most I. süt főz, M. karácsonyi képeslapokat gyárt, én pedig, ahogy elnézem őket alkotás közben, nekem is kedvem támadt alkotni és megosztani pár sort veletek.
Régen nagy levélíró voltam, amikor az emberek többsége nem drótpostát és főleg nem a közösségi médiát használta arra, hogy jókívánságokat küldjön. Sokszor szerintem túlzásba is vittem a levélírást ... 
Persze most sokkal egyszerűbb lenne a dolog, de valahogy nem visz rá a lélek. Ezért is indítottam annak idején ezt a blogot, így a 'leveleim' egyszerre mindenkihez eljuthatnak, aki kíváncsi rá(m). Mindenesetre nem is számítottam rá, hogy a posta képeslapok tömegét hordja ide nekem - én sem adtam postára karácsonyi üdvözlőlapokat. Ehelyett itt kívánok minden kedves családtagnak, barátnak, ismerősnek és ismeretlennek áldott ünnepet és nagyon eredményes új évet ezzel a dallal - amit mi is énekeltünk annak idején ...


2011. október 25., kedd

újjászületés

na nem valós, csak virtuális értelemben. Történt valami furcsa dolog a hétvégén. Kezdődött azzal, hogy az email fiókomba való belépéshez ellenőrző kódot küldtek és új jelszót kértek. De ekkor még nem is gyanakodtam, időnként ellenőrzik a biztonsági címeket és egyebeket. De aztán bejelentkezve a rendszer visszadobott nekem egy halom olyan levelet, amit nem tudott továbbítani ... és amiket elvileg én küldtem, pedig nem is. Na ez már kicsit ijesztő volt. De amikor épp hozzáfogtam volna, hogy megosszam a nagyérdeművel, mi is jár mostanában a fejemben, akkor ért csak igazi meglepetés. Ezt a blogot sajnos már eltávolították. Ezen a címen új blog nem hozható létre. Ez volt az üzenet. De hát én nem is akarok új blogot. A régit akarom vissza de most! Gondoltam először, valami rossz tréfa. Na meg hogy nem olyan egyszerű csak úgy törölni egy blogot, általában ezeket még vissza is lehet csinálni. Igen, igen ... na de nem. Rágugliztam, és kiderült, nem én  vagyok az egyetlen, még csak nem is az első akivel ilyesmi történik. Részletes utasítások, lépésről lépésre, olvasd el ezt, csináld azt és ha mindent úgy csináltál ahogy, akkor van rá esélyed, hogy pár nap körömrágás után újraminősítik a blogod és kiderül hogy semmi illegálisat nem követtél el. Csak éppen az volt a bökkenő, hogy engem elvileg nem is minősítettek közveszélyesnek vagy mi. Elsirattam már a kis blogom. Nagyon szomorú voltam miatta, mert eszemben sem volt megválni tőle. Nem hiszem egyébként, hogy rajtam kívül másnak is hiányzott volna. De el kellett gondolkodnom, hogy új 'életet' kezdek egy új blogban. De azért reménykedtem. És, lássatok csodát: csendesblog visszatért. Ahogy azt sem tudom, hogy tűnt el, azt sem igazán értem, hogy jött vissza. De nem bánom. Örülök neki nagyon. Úgyhogy most majd pótolom a kimaradt bejegyzéseket...