A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cica. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cica. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. november 3., szombat

kotkot

Eltelt egy újabb hét előző bejegyzésem óta. Eljött a november, vele a hideg, esős, szeles és ködös idő, ahogy az lenni szokott. Utaztunk megint, most a szénási Mamához, vittünk magunkkal oda is egy kis vírust emlékbe :( Az úton végig esett, szerencsére M. jól viselte. Szeret utazni, kocsikázni, csavarogni. Amennyire nem szeretett az elején, annyira élvezi most. Jókat alszik is a kocsiban és boldog, hogy megyünk valahová. A vidéken töltött napok is nagyon kellemesen teltek, főként, mert volt ottan cika (vagyis cicuka) és vauvau na és az új sláger a kotkot. Rengeteg kotkot volt ott az udvarban, mindegy volt, hogy fehér vagy fekete, kacsa vagy tyúk, netán kakas, mind mind kotkot volt. Szaladtunk a cikák meg a kotkotok után. Még jobb lett volna, ha nem esik és kisüt a nap, de abból sajnos nem nagyon jutott. Még jobb lett volna, ha Mama nem betegedik le. Mindezek ellenére jól éreztük magunkat 
anorákosAzóta visszatértünk a nagyvárosba, itthon vagyunk végre, hármasban, sütünk, főzünk, csavargunk és lustálkodunk, és van még egy napunk, mielőtt újra megkezdődnek a dolgos hétköznapok. Szuper jó érzés és már nagyon kellett.
M. egyébként ma lett 17 hónapos. Hihetetlen belegondolni, hogy másfél éve még a világon sem volt. Hogy egy évvel ezelőtt még épp csak készültem az igazi kispapa létre és mára már vége is. Mármint a főállású kispapaságnak. Egyébként, teljes értékű szülő vagyok én is, ahogy I. szokta mondani. Na nem nekem, inkább M.nek, aki néha azt is elfelejti, hogy a világon vagyok, annyira ragaszkodik most az Anyához.
Szóval M. egyre nagyobb lány. Azért ő sem úszta meg Doktor Néni nélkül az utazást, mert a bölcsiből kiszakadva csúnya köhögést kapott, ami makacsul megmaradt. Muszáj volt végül valami szakembernek megmutatni. Végül még gyógyszert is kaptunk, és végül tán el is múlik a makacs köhögés.

2012. július 19., csütörtök

nyaralás első hét

I. két hét szabadságot vett ki és mielőtt még útra keltünk volna rápihentünk egy napot. Nagyon kellett neki, mert eléggé fáradt volt, és nekünk is, hogy kicsit hármasban lehettünk. Reggel a szokás szerinti ébredés készülődés, indulás. M. korán ébredt, ezt kihasználva mire az idő igazán felforrósodott, már a mamánál voltunk. A cicás mamánál. Nála kezdtünk, mert a családi ház, az udvar ígéretesnek tűnt a panel szauna után. Így is lett, bár ott sem volt kimondottan hűvös. És végre M. sem esett kétségbe mikor meglátta a mamát... A szokásos programok mellett, úgy mint nagynénik és turik, voltak extra programok is. Kirándulás tatával a kórházba, vásárlás a nagybevásárlóban, és a háztáji tennivalókból is akadt bőven a nyár hevében. Ezzel együtt valóban nyaraltunk. Kirándultunk, tettünk egy kudarcba fulladt kirándulást Szarvason, és strandra jártunk Gyopárosfürdőre. M. első találkozása a gyermekmedencével ugyan sikítással végződött, de a második próba annyira jól sikerült, hogy ki sem akart szállni. Megérte az úszógumit is kerülgetni napokig a lakásban, bár hamar rájött, hogy jobb a kezünkben pancsolni mint az úszógumiban. Igazi pancsoló kislány lett M. Itt egy kis zenei aláfestés:
 Ráadásul otthon, a kertben volt cica is, és lehetett dézsában fürdeni meg hintázni is. Szuper jó volt. M. új szokásokat vett fel és nagyon sokat fejlődött. Azért bemutatta a rosszabb oldalát is a mamáéknak :) De nagyon élvezte a pikniket a kertben, a kutyát, a cicákat és a többi sok állatot. Bár kisebb sokkot kapott, amikor meglátta mama vérengzését az udvaron. Csirkét vágott, és ezt M. is látta. Na de aki a csirkepörit szereti...
I. és M. találkoztak a barátnőikkel is, én vezettem sokat, bár nem túl hosszú távon, de szinte minden nap kicsit. Úgy érzem jót tett, de ezt az utasaim biztos jobban meg tudják ítélni. Jó volt a szabad levegőn és még a munkát is élveztem. Ez történt.

2012. június 1., péntek

most múlik

Hosszú hétvégéztünk, a hagyományoknak megfelelően utaztunk a nagymamához. Ennek megfelelően a gyereknapi program Almával és Ringatóval kimaradt. Volt helyette cica, kutya és mindenféle állat. Volt sok sok finomság is. M. nagyon jól evett, mi pedig túlságosan is. :) És rengeteg élmény volt. A csomó jószág, persze első helyen a cicával. Lesz majd cicavideó is hamarosan, addig érjétek be az alábbi nótával. :) A kert, a növények, és a föld. Mi spenótot meg borsót szedtünk, M. pedig hasalt a sorok között és bevizsgálta a termőföld tápértékét :) Eszembe jutottak a régi gyerekkori nyaralások Keresztéknél, és az az ominózus borsófejtés amikor repültem székestül tál borsóstul. :) jó volt kicsit kimozdulni, jó volt a szabadban és jó volt vezetni is.
Persze azóta hazaértünk, minden visszatért a régi kerékvágásba. A szokásos séta, hinta, kifli és a tornák meg minden. A hétvégén ünnepelünk, mert I. 'most múlik pontosan', M. pedig most lesz szülinapos. Szóval bulizunk!! Ehhez kis zenei aláfestés, a Csík féle, nem a Quimbys, mert nekem ez még az eredetinél is jobban tetszik. És ehhez még egy kis csemege mindenkinek, de különös tekintettel egy kisstibi rajongó irodalmárnak aki bogárnak nevezi magát. Egyébként a szülinap kapcsán M.-t megmutattuk Védő Néninek is, aki elégedett volt, a súlyát leszámítva, ami örök téma nálunk. Most épp a bűvös 8 kg-ot szeretnénk elérni, már hónapok óta. De már épp megszabadultunk a mérleg mumustól egyébként. És az ünneplés és a kalandok folytatásaként jövő héten érkezik a másik Mama, szóval az egyhangú napoknak egyelőre vége! Amúgy rohan az idő és én néha úgy érzem, mintha csak állnék, és körülöttem minden rohanna és elszaladna az élet. Aztán meg biztos csomó mindenről beszámolhatnék, de olyan az agyam mint a szita. I. szerint ez a gyerekkel jár és majd ha visszatérek egyszer a dolgos hétköznapokba, mármint munkába járok mint minden rendes ember, az agyam is visszaáll  néhány hónap után. Hát remélem. mára ennyi, folyt.köv.

2012. április 2., hétfő

cica

A hosszú hétvége után egy hosszú hét következett, majd egy normál hosszúságú. Csupa egyforma nap, azt az egy vasárnapot leszámítva, ami épp csak arra volt elég, hogy kicsit együtt legyünk. És végre elérkezett egy normál hétvége. Persze mondhatjátok, hogy nekem aztán minden nap olyan mint egy hétvége, ami részben igaz is. Nem járok dolgozni. Azért itthon tartani a frontot sem mindig könnyű, bár örömteli. Azért én is fellélegzem kicsit, ha I. itthon van és ő is figyel M.re. Másrészt nagyon jó hármasban tölteni az időt. Ezt a normál hétvégét azzal töltöttük, hogy megpróbáltuk behozni a lemaradásunkat, ami a háztartást illeti. Mostunk folyamatosan, mert a szárítónk beadta a kulcsot, és mire sikerült pótolni, addigra felgyűlt a mosatlan. És takarítottunk, amit nagyon nem lehet hét közben, mert egyrészt M.-et nem nagyon lehet őrizet nélkül hagyni, másrészt a porszívótól időnként sokkot kap. Az őrizetről pedig csak annyit, hogy ha valamit meglát, azonnal oda kúszik, és nem tágít amíg meg nem szerzi. Legyen szó az asztal alatt futó kábelekről, a konnektorról, vasalóról, vagy épp az asztalról lelógó tárgyakról és persze a szárítóról. Már a küszöb sem akadály, kimászott a szobából az előszobába és innentől kezdve egy pillanat alatt elérhetők további potenciális veszélyhordozók is.
Egyébként a nagyszülőknél tett utolsó látogatásunk óta a cica lett a sztár. Eddig találgathattunk, meg álmodozhattunk, hogy M. első szava vajon anya, vagy apa lesz. Mostanra  szinte biztos, hogy a cica lesz az első szavunk. Bár legjobb lenne egy élő, szaladgáló kiscica, de éppen elég ebbe a lakásba M.cica aki szaladgál. Van viszont cica képen és cica plüssállat, ami hasonlóképpen felkelti M. érdeklődését. Bár itt a lakótelepen is vannak cicák, meg kutyák is, azokat távolról csodáljuk. Jobban felkeltik M. érdeklődését mint a kisbabák, pedig azoktól is teljesen belelkesedik. Sétáink során egyre több mindenkivel találkozunk, azért még mindig előfordul hogy hiszti van, ha valaki bekukucskál a babkocsiba. Távolról persze nagyon érdekes a jövés menés. és M. integet boldog boldogtalanak... csak nehogy túl közel jöjjön.
Volt közben más élményünk is. Hajvágás volt, én örültem neki, M. már kevésbé, ugyanis az ő haját is levágtuk. Nem ollóval, géppel. Márpedig a gép zúg, búg, és a gépek félelmetesek.
Nálunk a tavasz az ünnepekről szól. Főleg a március név- és születésnapokkal van teletűzdelve, de jut belőle azért áprilisra is. M. névnapjára dobozt kapott. Építőkockák vannak benne. De a kockákhoz még fel kell nőnie, egyelőre a doboz is nagyon jól leköti. :) És persze közeledik a húsvét is. Egyelőre ennyi. Cicapuszik mindenkinek