A következő címkéjű bejegyzések mutatása: esküvő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: esküvő. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. augusztus 21., vasárnap

családi élet

Lássuk csak, mi is történt az elmúlt néhány hétben? Zajlott az élet megint. Itt voltak a nagymamák megint, végre sikerült egymással is találkozniuk, személyesen. Igaz, csak váltották egymást, de volt alkalmuk kicsit beszélgetni. A találkozó apropója egy esküvő volt, a húgomék is összekötötték életüket, hivatalosan is. Az egyik mama az esküvőre jött, a másik pedig M-re vigyázott, mert az esküvőre mi is hivatalosak voltunk I-vel. Ennek  köszönhetően M-et először hagytuk huzamosabb ideig másra és I. először töltött hosszabb időt távol tőle. A  hosszabb idő kb. 6 óra volt, ami ha azt vesszük nem sok. Én nap mint nap több időt töltök otthontól távol,  szóval ha így nézem semmi. a úgy nézem, hogy M. ideális esetben is 3 óránként eszik és az étkezések szorosan I.-hez kötik, elég sok idő ez. Hogy I. hogy bírta? Az elején szerintem még kicsit élvezte is a hirtelen jött "szabadságot", bár kicsit olyan volt ez mint mikor én szemüveg nélkül vagyok - furcsa érzés, mintha egy testrészemtől váltam volna meg, nagyon szabad érzés, hogy nincs az orromon és a szemem előtt. Nehéz ezt elmagyarázni, annak aki nem élte meg. Olyan kicsit mintha pucér lennél és kiszolgáltatott, mert nem tudsz létezni nélküle. Hát így volt I. is M.el. Ahogy telt az idő, egyre idegesebb lett, egyre gyakrabban hívtuk nagymamát, hogy minden rendben van-e és a végén már szabályos fizikai fájdalmat okozott hiánya.
Szóval esküvőn voltunk, M. pedig otthon egyedül. Nagy élmény volt, minden szempontból. Jól éreztük magunkat. Biztos M. is jól érezte volna magát, bár nem bírta volna végig, az tuti. Majd legközelebb. Bár ki tudja, mikor megyünk legközelebb esküvőre??
Amúgy további nagynénik, nagybácsik, keresztmamák és barátnék jöttek, hogy megcsodálják kis Maszatot. Sőt, kirándultak is I-vel a munkahelyre. Mindenkit levett a lábáról. Minőségellenőrzés is volt, mindent rendben találtak.
M. kapott a hetekben két oltást és egy pár fülbevalót. Hősiesen viselt minden megpróbáltatást, csak az esti menetrendszerű hasfájás készíti ki. És persze bennünket is. :) Egyre ügyesebb és okosabb. Én elolvadok tőle minden alkalommal...

2011. május 2., hétfő

másnap

Túl vagyunk a nagy napon. Férj, feleség lettünk. Sikeresen. Úgy értem, hogy külön-külön de egybehangzóan kijelentettük szándékunkat, hogy jóban-rosszban... Volt sürgés-forgás, sütés-főzés, takarítás, meg minden ami ilyenkor kell.
Érdekes volt azért. Persze izgultam, de nem is tudom miért. I. a szokásos nyugalommal közölte, ő 5 perc alatt felöltözik, szóval ráérünk. Aztán 5 perccel indulás előtt elkezdett kapkodni, nem talált semmit és fél percenként kérdezgette, hogy mennyi időnk Van még? De végül nem késtük le a szertartást! Az előző ifjú pár épp kijött a városházáról mikor odaértünk. A menyasszony kismama volt :) Az utánunk érkező párnál szintén :) A kismamák és kispapák napja volt ez az anyakönyvvezetőnél.
Biztos mindenki hasonlóan gondolkodott és úgy időzítette az esküvőt, hogy elkerülje a gyermek születése körüli papírok beszerzésének mizériáját. Elég vicces dolog, hogy mindenféle papírok, nyilatkozatok meg igazolások kellenek ahhoz, hogy a nevedre vehesd a gyereked. Egyébként meg, ezek a körök nem azért mennek, hogy minden kétséget kizáróan megbizonyosodjanak róla, hogy valóban te vagy a gyerek apja. Az még bonyolultabb eljárás lenne.

A szertartás rövid volt és gördülékeny. Az elején a nevetéssel küzdöttünk, a végén a sírással. Aztán volt fotózás, kellemes ebéd, köszöntés, meghatódás, sírás, nevetés. Egyébként szolidan ünnepeltünk.

Beígértem a képeket, hát íme néhány.

Így most már másnaposak vagyunk. Na nem úgy!! Volt koccintás meg ünneplés, de nem volt nagy ereszd el a hajam, szóval csak a nagy nap utáni más-nap. Olyan ez, mint mikor betöltöd a húszat vagy a harmincat és megkérdik: milyen érzés? Hát semmi különös. Csak valahol legbelül motoszkál valami furcsa. A boldogító igennel sem változik ám semmi. Ugyanolyan szerelmes vagyok mint tegnap, vagy egy évvel ezelőtt. A legfurcsább a gyűrű hiánya a bal és megléte a jobb kézen. Ennyi. Na azért nem akarom ezzel azt mondani, hogy az egész semmi. Mert azért megható dolog és jó érzés hallani és kimondani az igent. (Szerencséd, az utóbbi mondattal vissza hoztad magad. - I. megjegyzése.) És azért furcsa, szívmelengető érzés kimondani hogy I. a feleségem. M. kicsit háttérbe szorult ezen a napon, bár az eredeti tervet teljesítettük. Az esküvői fotókon hármasban vagyunk.
Na de vissza a dolgos hétköznapokhoz. Nagy napok várnak még ránk de addig is van mit tenni.


2011. április 29., péntek

a nagy nap

Közeleg a nagy nap. Na de milyen nagy? és melyik az igazán nagy? És mikor? Nem aggódni, minden kérdésre válaszolok. Ma van ugye a 'Royal Wedding', szóval a mai is egy nagy nap. De nem nekem :) Nekem holnap jön el a napja, hogy nősülök. Nem lesz olyan nagy hacacáré mint királyéknál, de nekem így is túl sok ha belegondolok. Nem gondolom, hogy az életem gyökerestül megváltozik ettől, de azért ha valahol a családi állapotom kérdezik, nem írhatom be többé hogy nőtlen vagy ilyesmik. És innentől hivatalosan is összekötjük az életünket I.-vel. De igaziból már régen összekötöttük azt, ha nem is hivatalosan.
Aztán ha ezt a feladatot is teljesítettük, még egy jó hónap és várjuk M. érkezését. Na az lesz igazán nagy nap, amikor megérkezik. Onnantól változik meg igazán az élet. Szóval nekem majd az lesz az igazán nagy nap. De nem kell már addig olyan sokat várni! Mindenesetre a holnapra készülök. Ilyen sem gyakran van az ember életében. Végül is házasodni nem szokott az ember minden nap. Ez igaz. Jó esetben egyszer van ilyen az életedben, rosszabb esetben még párszor. Ha elcseszted, vissza nem csinálhatod, de újra kezdheted. Viszont a gyerekkel kicsit másképp van ez a dolog. Azt nem lehet újra kezdeni, és valljuk be, az életben többször is születhet gyereked, de olyan sokszor azért nem fog. és ha újabb születik, nem a régit cseréled le, hanem egy újabb lesz mellé. Most ebbe jól belebonyolódtam, igaziból csak azt akartam mondani, hogy nagy napok jönnek és a holnapi csak az első kis nagy nap a még nagyobbak felé. Most ennyi. Nálunk nem lesz élő közvetítés, de majd beszámolok. Üdv, szép hétvégét mindenkinek.