A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hétköznap. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hétköznap. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. szeptember 3., csütörtök

Tavasztól őszig

Hiányoztam?

Azoknak, akik már türelmetlenül várják, hogy végre pötyögjek valamit az elmúlt közel fél év eseményeiről, jelzem, hogy már nem kell sokáig várniuk. Azok pedig, akik eddig sem hiányoltak, ezután sem fog feltűnni, hogy visszatértem.

Itt vagyok!

Ez még csak egy beköszönő üzenet, valaminek a megelőlegezése, de kezdem összefésülni a gondolataimat, szedegetem az emlékmorzsákat és ígérem, igyekszem részletesen beszámolni mindenről.

Hol is hagytuk abba?

Ami azt illeti, M betegsége csak a hab volt a tortán, ami fejjel lefelé landolt. Nem azért nem írtam, mert nem lett volna miről - éppen ellenkezőleg...

2015. május 3., vasárnap

Stressz

Kissé hanyagoltam mostanában a blog írást. Húsvét óta nem jelentkeztem, közben pedig már itt a majális meg Anyák napja.

Nincs ennek más oka, csak annyi, hogy nem tudtam összeszedni a gondolataimat, vagy csak nem tudtam ráhangolódni az írásra.

Más dolgok kötötték le a gondolataimat. Hosszas tervezgetés és álmodozás után egy komoly projekt indul most.  Nagy változások vannak, még nagyobbak lesznek és ez kihat mindenre. Éppen ezért stresszes ez az időszak. Az elmúlt hetek is azok voltak, és valószínú, még stresszesebb időszakok várnak ránk.


Nem csak én, de I is hasonlóan felfokozott állapotban volt, van és lesz. Ez pedig M.-et is stresszeli. Amúgy is olyan érzékeny, és mostanában különösen. De alapvetően úgy érzem, ez most inkább előre visz bennünket, nem pedig visszafog.

2015. február 20., péntek

hét

Hétfőn hercegnő- tündér-pillangó volt M. a farsangon. Így jól indult a hét, a hosszú lábadozás után sem volt gond, hogy oviba kell menni.

Kedden kiállítást nyitottunk és mindent biztosítottunk. Végre túl vagyok ezen is. Nyomasztott azért, hogy hogy lesznek a dolgok. Azt hiszem jól sikerült.

Szerdán (média)sztár lettem :) - meg volt a 15 perc hírnév, ezt is kipipálhatom.

Csütörtökön csatangoltam a levéltárban,
 és miután körülöttem már mindenki átesett rajta, most én lettem beteg.

Pénteken prüszköltem

és végre eljött a hétvége. Remélem holnap már jobban leszek, és olyan kellemes és tartalmas lesz, mint a előző volt

2015. január 23., péntek

Új év

Lecsengtek az ünnepek, elkezdődött az új év, visszatért minden a hétköznapi kerékvágásba. Nem indult könnyen, M. nem nagyon akart újra oviba menni. Megsirattuk az első napokat, heteket mindannyian. De azért a pánik alább hagy, és kénytelen M. is bele törődni, hogy ez az élet rendje. Új célokat tűzött ki, amire várhat, most Mama a következő. Nagy franc a kis fruska, azért találta ki, hogy jöjjön a mama, mert azt gondolta, hogy akkor nem kell menni oviba. Mama ugyan jön, de az ovit nem úszta meg azért. És végül, mire lecsengett, rájöttünk, hogy miért indult olyan nehezen az új év. Az óvónéni hiánya viselte meg ennyire a kis Manót. De  mostanra visszaállt a rend, reméljük tartósan.


2014. november 14., péntek

Reggeli játszmák 2.

Kombinált játszmák
A reggeli játszmák alapvető szabályait mar ismerjük, lássunk most a haladók számára néhány további, bonyolultabb játszma típust, melyek önmagukban is több motívumot hordoznak, de vagy valamelyik egyszerű vagy valamelyik összetett játszmával is összekapcsolódhatnak.

6. Játszma - öltözés
Ez az összetett játszma gyakorlatilag ügyességi elemekkel gazdagított fogócska-bújócska vagy ha úgy tetszik, bújócska fogócska. Lényege, hogy a szülő és a kezet lábat fenyegető fránya ruhadarabok támadása elől a hercegnő megmeneküljön. Lehetőleg mindig a lakás tőlünk legtávolabb eső pontját megtalálva. A játszma minden újabb ruhadarab feltűnése után újra kezdhető - míg az utolsó darab is a helyére kerül. A játszmát még érdekesebbé teheti a

7. Játszma - ruhatár
melynek lényege, hogy az előre kiválasztott ruhadarabok felvételét megakadályozzuk.
A szülő ebben az esetben olyan alternatív megoldást próbál alkalmazni, melynek eredményeképpen az összkép vállalható marad, anélkül, hogy a többi kiválasztott és felvett ruhadarab cseréje szükségessé váljon.
A Hercegnő eközben újabb és újabb kifogásokkal próbálja elérni a ruha cserét: "ez nem (kis/nagy)lányos, ezt nem szeretem, nem csinos, ki fognak viccelni", stb. időnként bevetve a 2. Játszmánál is használt "de anya azt mondta" vagy az "Apa nem ért hozzá" mondatokat.

8. Játszma - nem bírom
Ha már a "süket fülek" játszma nem vethető be, akkor következik a "nem bírom" játszma, amikor a máskor önállóan is elvégzett feladatokkal sem akar boldogulni. Ilyenkor Apa nem tud vele párhuzamosan készülni, helyette a "foglalkozz velem" és a "feladat" játszma elvei érvényesülnek. Általában az "öltözés" játszmával kombinálva használatos.

A játék körülményei és a játékosok képességei szerint további játszmák szabadon kidolgozhatók.

2014. október 30., csütörtök

Reggeli játszmák

Most, hogy bele rázódtunk az ovis hétköznapokba, és elmúltak a hisztis "nem akarok menni az oviba" reggelek, a szokásos napi játszmák mennek.
Játékszabály:

A szülő próbáljon meg a lehető legrövidebb idő alatt szalonképes gyereket varázsolni egy kócos és álmos hercegnőből, elindulni és odaérni időben, hogy aztán rohanhasson a buszhoz.
A feladatot nehezítik a hercegnő által bevetett játszmák - az ő célja épp az ellenkezője: lehetőleg minél később elindulni.

Egyszerű játszmák
melyeket egymással vagy összetett játszmákkal kombinálva is lehet alkalmazni.

1. Játszma - duzzogás
Ha apa megjelenik, az általában azt jelenti, hogy felkelés van, tehát apát nem szeretjük, "apa elmenj innen" és "hagyj békén"
felszólítással próbálja elejét venni, hogy megkezdjük a készülődést.
2. Játszma - lustálkodás
Bár legtöbbször nem várja meg az ébresztőt sem, inkább anyát és apát is felveri, különösen akkor, amikor éppen az ébresztő sem csörögne.
Ha mégis előbb kelnénk nála, akkor már nem akar felkelni, ilyenkor jön a "még aludok" szöveg, megfűszerezve a "de anya azt mondta" dumával.
Anya valóban azt mondta, fél órája, mikor ő felkelt, de azóta már elment dolgozni is, szóval bátran lehet szavaira hivatkozni.

3. Játszma - feladat
Nincs is annál jobb, mint kitalálni valamit, amire szükség van, nyilván nem fogják megtagadni, ha enni, inni kérsz. Azért van még a tarsolyban más is.
Lehetőleg teljesüljön minden azonnal, és lehetőleg egyszerre több dolgot kérjünk, hadd szaladgáljon a szülő, mint pók a falon - közben majd elfelejti, amit eredetileg akart. A hatás fokozható, ha folyamatosan mondogatja, hogy mit kér, míg el nem készül.

4.Játszma - süket fülek
Ha tőle kérnél valamit, amit egyedül is meg tud tenni, mintha nem is hallaná, tudomást sem vesz róla, vagy ha ez már nem kivitelezhető, akkor jön a
"Jó, csak még ezt..."  Kezdetű mondat.

5. Játszma - foglalkozz velem
Az előzőnek kicsit a fordítottja, amikor ő nem hagyja, ne rá, hanem a napi rutinra koncentrálj. 
Ennek egyik változata, Az "apa nézd, milyen ügyes vagyok? Apa nézd mit tudok?" jellegű mondatok bevetése, a másik,
az "Apa játsszunk típusú"

Folytatása következik....

2014. október 27., hétfő

Helyzetjelentés

Remekül vagyok természetesen.

Hétköznap
hajnalban kelek, hogy a reggeli játszmák - erről majd legközelebb részletesen - ellenére is időben el tudjunk indulni és viszonylag időben beérjek a munkába. De ki korán kel, aranyat lel.
Hétvégén - amikor végre nem kell menni sehová, M. ébreszt hajnalban.
Munka után rohanok haza, hogy még kicsit együtt legyen a család. De el kell látni a napi teendőket is, előkészülni a következő napra. Hamar eljön a lefekvés ideje, mire M. Elalszik, I. is. Nekem sincs már nagyon erőm semmire.
Az agyam mint a szita, és hiába van noteszem, nincs eszem, hogy jegyezzem - mire felírnám, elfelejtem.

Szabad idő? 
Könyvet nem olvasok, filmet nem nézek, viszont kívülről fújom az összes mesét. A TV-ben mese megy, jó, ha egy híradót meg tudok nézni, ha M. addigra lefekszik aludni. I. azt sem látja, mert épp mesét olvas M.nek.
Ha a számítógépet bekapcsolom, azon is mesét néznünk vagy játszunk, ezért nincs sem e-mail, sem internet, sem skype vagy ilyesmi.
A telefonomon is játékok vannak. De azon legalább rá tudok nézni az e-mailekre. Többre nem jut idő úgysem. Blogot, e-mailt a buszon írok, munkába jövet-menet. Ott úgyis elég sok időt töltök.

A hétvége 
is M. körül forog természetesen, miközben próbálunk felül kerekedni a káoszon. Ami olyan, mint széllel szemben vizelni, mert amint valamit el raknánk, M. biztosan kitalálja, hogy épp az kell neki. Ha nem, akkor valami mást szór szét helyette.
Fáradtak vagyunk, és gyakorlatilag nincs saját életünk, nincs időnk sem egymásra, sem magunkra. Beszélgetni sem nagyon tudunk, mert M. nem hagyja - ha együtt vagyunk, egyikünk próbál valami hasznosat tenni, míg másikunk vele játszik. Ha egy légtérben tartózkodunk, akkor vagy kitalál valami feladatot, valamelyikünknek, vagy csak egyszerűen elzavar. Ha nem, akkor pl. nem hallja a mesét, vagy ha valamiről elkezdünk beszélni, ő is elkezdi mondani a magáét.

De
nincs okom panaszra, még ha a lakás úgy is néz ki, mint egy játszóház, amin egy forgószél söpört végig. Magam pedig, mint egy marionett báb, amit össze vissza rángatnak. Mindig vidámak és boldogak vagyunk, ha együtt lehetünk. Jó érzés látni, hallani M. örömét ha "együtt a család"
Illyenkor próbáljuk az együtt töltött perceket egymásra és nem másra fordítani.

2014. szeptember 23., kedd

Hisztis hétfő

Azt hiszem, most már mondhatjuk, hogy bejáródtunk, mármint ami az óvodát illeti. Általában minden gond nélkül megy a reggeli készülődés, és akkor sincs gond, ha beértünk az oviba. M. már most sokat változott, jó hatással van rá az ovi, úgy latjuk, úgy érezzük. Na de a hétfő reggel, egy hétvége után, amikor együtt van a család, nagyon nehéz. Ilyenkor azért kijön a hiszti,  hogy nem akarok menni, itthon akarok maradni, stb. 

2014. szeptember 9., kedd

Weekend

Az ovis beszokás és egy hét ügyelet után már nagyon vágytunk egy kellemes, közös élménydús hétvégére. Program akadt bőven, amiből választhattunk volna, de végül sehová nem jutottunk el. Azért így is nagyon kellemesre sikerült.

2013. február 8., péntek

Péntek

Véget ért egy újabb hét, és bár több havi elmaradásom van, marmint bejegyzés vonatkozásban, most csak egy gyors pár sorsra van kapacitásom. Péntek van végre egy mozgalmas hét véget ért. Mozgalmas volt, a múlt heti kényszerpihenő után: M.-el otthon voltunk betegen. Így a héten a múlt heti kiesést próbáltam pótolni, miközben a kutatók dömpingje is beindult. Kb. Egy hónap csend és nyugalom után egy hét alatt voltak annyian mint máskor egy lazább hónapban. Ráadásul én is bele vetettem magam a kutatásába közben. Kiállításra készülök, bár az eredeti testhez képest még nem szorít az idő, azért haladni kell. Szóval a heti tendencia folytatódik, a jövő hét már nagyrészt betáblázva. De addig még jön a hétvége I.-vel és M.-el boldogságban. És talán az elmaradásokat is pótolom:
- karácsonyi beszámoló
- év végi eleji számvetés
- az elmúlt két hó történései
ahogy az már hagyomány nálam. Bár lehet hogy ezek mára elveszítették információértéküket. Addig is, ahogy M. mondaná: 'cá'

2012. november 10., szombat

felemás

Felemás nap ez a mai, van is és lesz is még pár az idén. Félig munkanap, félig hétvége. A múltkor én dolgoztam és I. meg M. maradt itthon, most én maradtam itthon meg M., I. pedig dolgozik. Mert a bölcsi ilyenkor nem nagyon üzemel. Jól el vagyunk itthon M.el. Folyton megy, mára szinte teljesen elmaradt a négykézláb mászás, sőt, annyira jól begyakorolta a héten a Tornász Néninél, hogy mára inkább szaladgál fel és le a szobában. Pakol ki a szekrényemből és hordja nekem egyenként a bélyegeket, a papírokat és mindent amit csak elér. Na persze nem mindig sikerül úgy, ahogy azt szeretné, ilyenkor vagy fenékre, vagy két kézre esik. De legalább nem az állát üti be, mint korábban többször is, aminek lehet hogy maradandó nyoma is lesz. Kis cukika nagyon okos, ha valamit szeretne megmutatja, odavezet, és ha kérdezünk valamit, bólogat, vagy rázza a fejét. Folyton pörög, már délután fáradt, de este sem akar lefeküdni, nehogy lemaradjon valamiről. Éjszaka forgolódik álmában is, és már hajnalban éber. Na persze mit várunk, mikor mi magunk is ilyenek voltunk, vagyunk. Nincs nyugtunk soha, na de ez viszi előre az embert, hogy terveket sző, jön megy, küzd, dolgozik. Én most, hogy már úgy másfél hónapja visszatértem a munkába, felvettem a ritmust, átláttam újra a terepet, új terveket szöttem, és rendezem a terepet magam körül. Egyre otthonosabbá válik a munkakörnyezet, és egyre jobban belevetem magam a munkába. Egyszerre több szálon futnak a dolgok, és időközben bele bele szövődnek váratlan dolgok is, hozzá jönnek mind újabb elemek, így kissé kuszának tűnhet a dolog, és ha a kezem meg is ál néha, az agyam akkor is tovább dolgozik. Nem tud megállni....

2012. november 5., hétfő

november rain

Elérkezett a november, és vele a fagyos reggelek, a szeles, esős, borús idő. A kedvem is ilyen, főleg egy vidéken illetve otthon töltött hét után. Azt mondják, az esős időben többen előveszik a kocsit. Ez pedig egyet jelent itt a fővárosban a dugóval. Azon gondolkodtam ma, hogy ha többen ülnek kocsiba, vajon miért van, hogy ilyenkor a tömegközlekedéses járatokon is tömegnyomor van, a szokásosnál is nagyobb. Egyetlen értelmes magyarázatot találtam. Azért, mert a buszok a dugóban araszolnak, miközben a megállókban csak gyűlik a nép. Volt időm ezen agyalni, amíg a buszom araszolt végig a városon. Szóval most utálom a hétfőt. Az esőt is utálom. Főleg az esős hétfőket utálom. Mennyi mindenre lehetne használni ezeket a végtelenített utazásokat...
Szerintem M. is utálja a hétfőket. Amúgy is cicás, időnként kifejezetten Garfieldos. Biztos nagyon élvezte az elmúlt hetet, hogy vele vagyunk, és ugráltathat bennünket reggeltől estig. Hát vége a jó világnak, megint bölcsi van és nem az amit ő akar. Napsütötte, játszóteres, homokozós, sétálós hétvégéket minden nap! Ráadásul most szembesülök az óraállítás következményeivel. Reggel ugyan világosabb volt, de mire munkából hazaindulok, bizony már sötét van :( mára ennyit, holnapra talán kiderül az idő és a kedvem is :)

2012. október 27., szombat

hétköznapok

Mennek a napok, egyik a másik után, ahogy eddig is. Mégis más. Újra dolgozom, ami akár egyhangúvá is tehetné a hétköznapokat, de minden hétre/napra jut valami, amitől változatosan telik el. Csak azt nehéz megszokni, hogy M. nincs velem, vagy hogy én nem vagyok vele. Az együtt töltött idő jelentősen lecsökkent, kb. 2 órára, aminek egyik fele a reggeli készülődést, a másik meg az esti rutint tartalmazza. Bár újra voltunk kis kényszerpihenőn pár napig, és adódik pár hosszú hétvége mostanság, azért az az idő amit együtt töltünk édes kevés. M. eddig jól érezte magát a bölcsiben, és ha örül is nekem mikor végre hazaérek, most I. a sztár. Nem tud leszakadni róla egy pillanatra sem. Na és elérkezett az az idő is, amikor rájött, hogy bizony jó jó a bölcsiben, na de velünk még jobb. legalábbis gondolom, mert már nem azzal a lelkesedéssel megyünk be reggel, mint az elején. M. egyébként nagyon jól viselkedik odabenn, legalábbis azt mondják, bár vannak összezördülések, hajtépés, harapdálás, gondolom hisztik kíséretében. Történnek balesetek, elesünk, leesünk, de ilyen otthon is van azért. Egyre ügyesebb is ez a lány, állítólag egyedül iszik, eszik odabenn, és képzeljétek, feláll kapaszkodók nélkül és elindul egyedül. Egyelőre persze csak belátható távolságokat tesz meg, de már nem csak egyenesen, hanem kanyarodik is. Volt már, hogy elszaladt előlünk :)

2012. április 16., hétfő

húsvét és egyebek

Mik is történtek előző bejegyzésem óta? M. 10 hónapos lett, azóta túl vagyunk a húsvéton, sőt már eltelt egy hét azóta. Hűű, hogy rohan az időő! Utaztunk megint, most a másik nagymamát látogattuk meg. Nála nincsenek cicák, sem kutyusok, de azért volt pár érdekes játék M. számára is. Például a napelemes billegő virág, vagy a labda. Nagyon tetszett. És a húsvéti menü is ízlett. Leginkább a sonka :)
M. egyébként nagyon izgága volt, aludni nagyon nem akart,  - ennek erőteljesen hangot is adott: 'ajajajajjjj jajajjjjajajjj1 - az utazóágyban forgolódott, éjszaka is nyöszörgött és dobálta magát. Gondoltuk, hogy talán amiatt, hogy nem a megszokott helyén van, de azóta kiderült, itthon sem adta alább a pörgésből. Bál nagyon nyugtalanul aludt, azért az éjszakákat végigaludta, bár biztos jobban el is fáradt, mert itthon nem alussza végig az éjszakát, viszont reggel ettől függetlenül korán kel. Szóval aktívan telnek a napjaink.
Voltunk kereszt-szüleimnél, unokatestvérekkel találkoztunk. Szinte mint régen, akkor is a húsvétokat általában ott töltöttünk anyukám szülőfalujában. Én hosszú évek óta újra locsoltam is. M.-et első húsvétján illett meglocsolnom. És így mindenki mást is meglocsoltam.
Azután voltunk M.el szemészeten is. Mivel I. és én is szemüveges, javasolták hogy nézessük meg M. szemét. nem mintha bármit is tudnának vele tenni, úgy tűnik, nem rövidlátó, reméljük más problémája sem lesz.
I. szabadságot vett ki a hétre, így miután hazajöttünk, hármasban töltöttük a hét további napjait. Jaj, nagyon kellemes így lenni.
Szóval az elmúlt héten nagyon sok újdonságot tanultunk. M. egyre mozgékonyabb, nem csak napközben de éjszaka is. Bár csecsemő kora óta mindig hason alszik, mostanában mire felébred mindig a hátán fekszik. Van hogy álmában megfordul és háton alszik tovább. Napközben jön megy, kúszik, mászik, mindenen keresztül. Sőt, megtanult tapsikolni is, ha elkezdjük mondani a süti süti-t, vagy tapsit mondunk, üti össze a tenyerét. És imád hason fekve táncolni. Megállíthatatlan.
És nem csak mozgékony, de egyre beszédesebb is. Nem csak panaszkodni tud egyre változatosabban, de egyre többet magyaráz. Igaz, hogy mindent ami mozog cicának nevez, de akkor is. És például kukucskálni is szeret, és mondja hogy kakok, kuka, kuk és hasonlók. Nagyon cuki.
És ma megint hétfő van. I. dolgozni megy és maradunk itthon kettesben M.-el. M. utálja a hétfőket. :(

2012. április 2., hétfő

cica

A hosszú hétvége után egy hosszú hét következett, majd egy normál hosszúságú. Csupa egyforma nap, azt az egy vasárnapot leszámítva, ami épp csak arra volt elég, hogy kicsit együtt legyünk. És végre elérkezett egy normál hétvége. Persze mondhatjátok, hogy nekem aztán minden nap olyan mint egy hétvége, ami részben igaz is. Nem járok dolgozni. Azért itthon tartani a frontot sem mindig könnyű, bár örömteli. Azért én is fellélegzem kicsit, ha I. itthon van és ő is figyel M.re. Másrészt nagyon jó hármasban tölteni az időt. Ezt a normál hétvégét azzal töltöttük, hogy megpróbáltuk behozni a lemaradásunkat, ami a háztartást illeti. Mostunk folyamatosan, mert a szárítónk beadta a kulcsot, és mire sikerült pótolni, addigra felgyűlt a mosatlan. És takarítottunk, amit nagyon nem lehet hét közben, mert egyrészt M.-et nem nagyon lehet őrizet nélkül hagyni, másrészt a porszívótól időnként sokkot kap. Az őrizetről pedig csak annyit, hogy ha valamit meglát, azonnal oda kúszik, és nem tágít amíg meg nem szerzi. Legyen szó az asztal alatt futó kábelekről, a konnektorról, vasalóról, vagy épp az asztalról lelógó tárgyakról és persze a szárítóról. Már a küszöb sem akadály, kimászott a szobából az előszobába és innentől kezdve egy pillanat alatt elérhetők további potenciális veszélyhordozók is.
Egyébként a nagyszülőknél tett utolsó látogatásunk óta a cica lett a sztár. Eddig találgathattunk, meg álmodozhattunk, hogy M. első szava vajon anya, vagy apa lesz. Mostanra  szinte biztos, hogy a cica lesz az első szavunk. Bár legjobb lenne egy élő, szaladgáló kiscica, de éppen elég ebbe a lakásba M.cica aki szaladgál. Van viszont cica képen és cica plüssállat, ami hasonlóképpen felkelti M. érdeklődését. Bár itt a lakótelepen is vannak cicák, meg kutyák is, azokat távolról csodáljuk. Jobban felkeltik M. érdeklődését mint a kisbabák, pedig azoktól is teljesen belelkesedik. Sétáink során egyre több mindenkivel találkozunk, azért még mindig előfordul hogy hiszti van, ha valaki bekukucskál a babkocsiba. Távolról persze nagyon érdekes a jövés menés. és M. integet boldog boldogtalanak... csak nehogy túl közel jöjjön.
Volt közben más élményünk is. Hajvágás volt, én örültem neki, M. már kevésbé, ugyanis az ő haját is levágtuk. Nem ollóval, géppel. Márpedig a gép zúg, búg, és a gépek félelmetesek.
Nálunk a tavasz az ünnepekről szól. Főleg a március név- és születésnapokkal van teletűzdelve, de jut belőle azért áprilisra is. M. névnapjára dobozt kapott. Építőkockák vannak benne. De a kockákhoz még fel kell nőnie, egyelőre a doboz is nagyon jól leköti. :) És persze közeledik a húsvét is. Egyelőre ennyi. Cicapuszik mindenkinek

2012. január 10., kedd

kezdődik

Bár az ünnepeknek már vége, úgy igazán most kezdődik az új év, most térünk vissza a szokásos kerékvágásba. A fenyőfát lebontottunk, az ajándékokat elpakoltuk. Nekem megfordult a fejemben, hogy ezután már nem csak turkálót, de játékboltot is nyithatnánk akár, de ez persze nem baj. A lakás néha úgy néz ki, mint egy nagy gyerekszoba. De ez sem zavar. bár néha fura, hogy nem találok helyet, ahová kényelmesen leülhetnék. Na akkor már baj van. És valahogy ha leülünk, általában a földre ülünk, mintha nem lenne egyetlen ülő alkalmatosság sem a szobában. És így M.-hez is közelebb vagyunk.
Szóval az ünnepek elteltével jönnek a szokásos tennivalók: ügyintézés, sorban állás, posta, bank dokik és hasonlók. A lakással ugyanez a helyzet, most kivételesen nem Baján, hanem itt Budapesten vártunk vízszerelőket. De ha már itt tartunk, úgy néz ki, Bajára is eljutok. Végre nem lesz annyira szorított a tempó és kicsit a várost és a lakást is meg tudom nézni. És, jut idő a barátokra, ismerősökre is. Sajna I. és M. nem jön velem. Pedig I. is szeret ott és M.-nek is szeretnék már mindent megmutatni. Talán majd tavasszal vagy nyáron?? meglátjuk.
Nagyon jót tett ez a bő hónap hármasban. Pihentünk, nagyokat nevettünk meg 'buliztunk'. M. imádja a zenét és imád táncolni is :) I. újra örömmel főzött, sőt a sütéshez is megjött a kedve. Egy szuper jó süti receptet találtunk. Bár nem szoktam recepteket posztolni, de ezt lehet hogy fogom! Aztán csavarogtunk is sokat, bár ez nálunk elsősorban a karácsony előtti bevásárlásokat jelenti, meg a ház körüli sétákat. Jó filmeket néztünk a héten, mint például az Elveszett jelentés és A nő kétszer. Ajánlom mindenki figyelmébe. Kár, hogy ennek az időszaknak vége.
I. ismét dolgozó nő lesz, holnaptól, de úgy alakult, hogy már ma 'bemelegít' a munkahelyen. Én pedig visszavedlek főállású kispapává megint. Persze közben a plusz feladatok is befutnak és a kitűzött célok megvalósításába is bele kell vetni magam. Egyelőre ennyi.

2012. január 3., kedd

hét-köz-nap

Hét hónapja, hogy M. megérkezett hozzánk és azóta nap mint nap boldogít bennünket. Csupa csuda dolgot csinál már. Növekszik, mosolyog, forog, fog és fogzik.
Eltelt a karácsony boldogságban és békében, elérkezett az újév is, szerencsésen. Hogy milyen lesz, még nem tudom, szerintem meglepetésekkel teli. M. biztosan tartogat csomó meglepetést. Feladat lesz bőven. Az ünnepek elmúltával először is vissza kell térni a hétköznapokba. Ez most különösen nehéz, hiszen itthon vagyunk hármasban már kb. egy hónapja. Fura lesz, ha I. újra dolgozni kezd. Nekem is vissza kell rázódni a hétköznapokba, aktivizálni magam, mert elégedetlen vagyok magammal. Jut eszembe, az évértékelésből kimaradt, és ugyan nem teszek fogadalmakat, de az ünnepek után különösen időszerű lenne fogyni kicsit.

2011. március 30., szerda

projektek

ideje már egy gyors helyzetjelentésnek. Megint egy hónap is letelt már az előző bejegyzésem óta. Hűűű, Hogy repül az idő! Mi is történt azóta? Voltunk 'vendégségben'  a családnál. Szülők, unokatestvérek, keresztszülők, nagy- és kisnénik látogatása már időszerű volt, mert vannak akikkel évek óta nem találkoztunk és mióta M.-t várjuk, több okból is illendő és fontos a látogatás, meg a kapcsolattartás. El is láttak bennünket mindenfélékkel, főleg M.-t. Örült is ám neki, szerintem ha lett volna helye még ugrándozott is volna a pocakban. De annyira nagy helye nincs azért. De valahogy soha sem elégedett, én ezt nem is értem. Hetek óta babkocsi lázban ég - és persze mi is - csak mi türelmesebbek vagyunk :) volt disznóvágás, amiről I. betegsége miatt végül is lemaradtunk, azért az utómunkálatokból igyekeztem kivenni a részem. Vezettem is megint, nyár vége, ősz eleje óta először. Már azt hittem, mindent elfelejtettem, de nem ám! de jó is volt. Aztán voltak nekünk is vendégeink, Nikker N. Nagy és a Bogár a holdról :) izgis volt. Most hétvégén Anyu jön látogatóba, lesz ünneplés meg csavargás biztos. Erről mjad legközelebb beszámolok.

Amúgy most mindenféle projektekben vagyok/vagyunk.
első -  Maszat - projekt. Igaziból önműködő projekt, mert jól el van, szépen növekszik, néha I. agyára megy, minden úgy van ahogy lennie kell. Mi pedig készülünk a fogadására, anyán keresztül ellát bennünket már most utasításokkal és jótanácsokkal. Ha ilyen lesz mikor kibújik és öntudatra ébred, akkor makacs, önfejű és akaratos lesz. De majd odafigyelünk hogy azért jól viselkedjen. Vele kapcsolatban éppen folyamatban van a babkocsi ügylet, de erről majd ha túl leszünk rajta.
második - házasság - projekt. Ez is jól halad. Szerintem az ismerősök és családtagok többsége azt hitte csak vicc, hogy a célunk, hogy hárman legyünk a fényképen. Úgy értve, hogy Anya azaz menyasszony, Apa azaz vőlegény és M. Anya pocakjában. Úgy tűnik, ez is összejön hamarosan - aki tud számolni, gondolhatja hogy nem sok idő van már M. érkezéséig -  már a bürokrácia ködös és kanyargós ösvénéyére léptünk, de erről többet nem árulhatok el. Még lehet hogy eltévedünk :) húúú furcsa ám azért leírni hogy menyasszony meg vőlegény. Ehhez képest az anya meg apa bakfitty.
harmadik - szám.tech - projekt. Informatikus vagyok vagy sem - a szó szoros értelmében egyébként nem - nagy fába vágtam a fejszét. Új gép, új élet, mondhatnánk, mostantól linuxul tanulok. Voltak kezdeti nehézségek, bár igaziból nem is szoftveres hanem hardveres probléma okozta.Én még kicsit BASIC kel meg DOSsal kezdtem a pályafutásom és PASCAL is volt közben, szóval ez a parancsokat adok dolog ismerős és bizonyos értelemben izgalmas is. De persze kihívás egy új rendszerrel ismerkedni.
Egy hét szenvedés után egy apró beállítás és minden sínen van. Emiatt a többi otthoni szám.tech projekt csúszik kicsit, de mostantól újult erővel és jobb technikai háttérrel vetem bele magam. Hajlamos vagyok elveszni ezekben a telepítős beállítós részletekben, de a cél mindig az, hogy a céljaimnak megfelelően alakítsam ki a dolgokat, végül is olyan ez, mint egy lakást berendezni. ha nincs rend és nem praktikus az elrendezés, akkor nem lehet hatékonyan tevékenykedni. Lényeg a lényeg, hogy bármennyire is szeretek ilyenekkel bíbelődni,. azt még jobban szeretem, ha kész és végre azt tudom vele csinálni amire való. Dolgozni. De ez az egy hét azért engem is kicsinált. Kezdtem elveszíteni a türelmem és azon voltam hogy hagyom az egészet úgy, ahogy eredetileg volt, csak a munka egy részéhez kellett még a jól bevált win. is. NNa mindegy. Szerintem I. is kezdte már elveszíteni a türelmét, bár ő is biztatott, meg minden, de a végére szerintem nagyon unta, de nem vallotta volna be. Ezt most jó részletesen kifejtettem, ugye?

további projektek - munkahely - erről egyrészt máshol már beszámoltam, másrészt nagyon nincs változás, halad a munka ezerrel és most van látszatja is, szóval elégedett vagyok. Ennyi.

Legyetek jók és vidámak. Süt a nap, tavasz van.

2011. február 21., hétfő

láz

Beteg voltam. Lázas beteg. Mostanság ebben nincsen persze semmi különös, nagyjából mindenki beteg, de inden 2. ember tuti volt, van, vagy lesz beteg. Mert már jön a tavasz, de mégiscsak marad még a tél is. Én mindig olyankor kapom el, mikor ilyen átmeneti időszak van. És ebben sincs semmi különös, évente párszor engem is elkap ez a dolog, megfázás, miegymás. De. Lázas nem szoktam lenni, ha mégis, akkor nagy baj van. Hát most elkapott a láz, hirtelen jött, reggel még semmit nem éreztem, estére viszont ledöntött a lábamról. Így hétfőn az orvosnál kezdtem, bár odáig is nehezen jutottam el. Ki is írt a doki. Életemben először. Durva dolog ez, és majd jövő hónapban a fizetésem is durva lesz :( A legrosszabbkor jött a betegség, mint az lenni szokott. A hétvégére be voltunk jelentkezve, hogy megnézzük M.-t kicsit. Nem voltam valami jó állapotban, de lemondani nem lehetett. Már úgy volt, hogy nem is megyek, pedig miattam volt az egész, I. amúgy is látja havonta őt. Végül elmentünk és azért jó volt látni, bár valahogy többre, jobbra számítottam. Lényeg a lényeg, hogy láttam én is!!! Azért ennek örülök. A héten a munkahelyen is lett volna dolog épp elég. Amúgy is, de most fix programok voltak, amiknél számítottak rám és amiken meg kellett volna jelenni. Mindez kimaradt. Sajnos. :( Otthon is lett volna tennivaló, de a hét úgy telt el, hogy semmit sem tudtam csinálni, pedig aki ismer, tudja, hogy nem bírom a tétlenséget. A hétvégére azért kicsit összekaptuk magunkat, lásd alább.
Ha most nem feküdtem volna ki, akkor nem is tudom, milyen állapotban lennék. Ráadásul I.-t is elkapta a nyavalya, de azért nem olyan durván, mint engem. Nála ez különösen problémás, tekintettel az állapotára problémásan problémás és a szokásos gurgulázás sem nagyon segített, de túléltük mindannyian.
M. megsértődött, mert a néni akinél voltunk, hogy megnézzük, nem volt valami kedves. igaziból csak próbálta némi aktivitásra ösztönözni - hiába. Így kb. egy hétig duzzogott és nem akart életjelt adni magáról, vagyis nem sokat. De mikor a következő hétvégén kilátásba helyeztem, hogy kapni fog valami szépet, azonnal aktivizálta magát. Igazi nő, ha ruháról és egyéb csecsbecsékről van szó, azonnal felélénkül. :) Körbejártunk pár helyet és akciósan sikerült is beszerezni néhány apróságot, szóval örülhetett a kis M. Hát ennyi volt. Tudom, nem túl izgi, de majd lesz olyan is. Üdv. és ne legyetek betegek
.

2010. október 29., péntek

foly(t)atás

utalva előző bejegyzésemre, csak hogy teljes legyen a kép, volt ám vízfolyás a melóhelyen is nemrég, nem is kevés, lapátolhattuk a vizet vödörszám. A könyveim hajszál híján megmenekültek, így azért nem olyan szomorú hír ez, csak némi bosszúság. A lakásom egyébként rendben, a fürdőszoba kész, szerencsére a biztosító is fizetett kicsit, aminek most nagyon örülök. Amúgy is kemény volt ez a hónap. Nekem a lakás, I-nek új szemüveg, Jazzynek új alkatrészek és friss műszaki, mind mind extra költség, de valahogy kijöttünk. Eddig :) Most jön a hosszú hétvége és a temetőjárat elindul. Sajnos nem egy felé, nélkülöznöm kell I-t 3 napig :( aggódom is érte és őszintén szólva nehezen viselem ha távol van tőlem. Végül is a jobbik felem kell nélkülöznöm...
más. Múltkori felvetésem a találkozókkal kapcsolatban meghallgatásra talált. Bár nem én szerveztem, de a múltkori találka amiről a beázás miatt maradtam le, újra szerveződik. Hurrá. És milyen kicsi a világ! Nemrég pont egy volt csop.társamról érdeklődtek nálam, erre a héten összefutottam vele, a F.-ek terén. Sajnos beszélni nem volt idő mert a vonat busz nem vár. de ennek is lesz folytatása ...