A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jogosítvány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jogosítvány. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 10., kedd

kerék-pár

Az élet néha ezt hoz, néha azt. Kölyök voltam még, és nálunk otthon Szekszárdon minden nyáron nagy nemzetközi kerékpárversenyt rendeztek (Gemenc nagydíj) Az év egyik legnagyobb eseménye volt számomra a profik esti villanyfényes háztömb körüli versenye. Akkor csapott meg először a kerékpárok szele. Egy alkalommal indultam is. Persze nem a nagyokkal, hanem a gyerekekkel, anyukám gyerekkori camping biciklijén. Finoman szólva is ducinak lehetett mondani és hát nem voltam valami nagy kondiban. Azt hiszem utolsó lettem, de nagyon büszke voltam magamra akkor is. Aztán felnőttem, a régi campingre már nem ültem többet és az élet úgy hozta, hogy a  nagydíjat felváltották a bajai népünnepélyek.
Néhány évvel ezelőtt valami miatt odaragadtam a TV elé a legnagyobb országúti kerékpárverseny közvetítése előtt. Pedig soha nem voltam sport rajongó, valahogy úgy voltam vele mindig, hogy csinálni jobb mint nézni. Nem csináltam, nem is néztem, épp ezért. De aztán jött ez a Tour de France meg Lance Armstrong a hős. Nem csak mint kerékpáros, mint ember is. Szerintem. És persze nem csak ő. Sok kis hős, sok kis történet, sok kis halál.
Aztán más okból is el kellett gondolkodnom azon, hogy valamit mozogjak, sportoljak és legnagyobb örömömre a kerékpározás az ajánlott sportok között volt. Akkor már/még Baján a lehetőség adott volt, sík vidék, sok biciklis, aktív kétkerekű közösség, stb. megadta a végső lökést. vettem egy használt bicajt. Rájöttem mennyire praktikus közlekedési eszköz, de azért sportnak még nem tekintettem, legfeljebb életformának. A biciklit aztán ellopták, de újat vettem. Fogyókúrába is kezdtem, bár már nem voltam annyira duci mint tizenévesen, de azért nem ártott. És itt jött a sport, az 'edzés' a kiruccanások a töltésen, egyre hosszabb, hosszabb utak, míg végül gondoltam egyet és hazatekertem Bajáról Szekszárdra. 40 km, háztól házig 2 óra. Vonattal az út 1 óra, háztól házig az is benne van kettőben.
Aztán az élet megint mást hozott. Megismertem I-t, Elhagytam Baját és a TV közvetítéseket is. Volt jobb dolgom is ennél. Megszakadt a kapcsolat a kerékpársporttal és sajnos az életformával is. A bicikli még nem került fel a fővárosba, bár itt is életforma a tekerés.
Nemrégiben bekúszott a nappalinkba a kábel, ami már évek óta csak az előszobáig merészkedett. És a kábellel együtt sok-sok csatorna, melyek között ott a sportcsatorna ami tavasztól őszig szinte minden nagyobb kerékpáros versenyről beszámol. És épp a hétvégén indult az "olasz kör" és bár I. nem túl boldog tőle, pár órára megint odaragadtam a TV elé, bámulom a gyönyörű olasz tájat és hallgattam a kerékpárok monoton zümmögését. Furcsa. Órákat tudnék róla mesélni mennyire nagyszerű és összetett sport ez és mekkora teljesítmény pusztán végigcsinálni. Engem lenyűgöz akkor is, ha rém unalmasnak tűnik órákon át bámulni ahogy csoportba verődve tekergőznek az úton. De nem ezért kezdtem bele ebbe a bejegyzésbe.
Az élet néha ezt hoz, néha azt, de általában nem azt amit várnál tőle. Az úgy volt, hogy leültem egyszer a TV elé és .... és így lett belőlem kerékpáros.

2010. január 28., csütörtök

új-ság

Sokmindenről kell beszámolnom előző bejegyzésem óta, hát el is kezdem szépen sorban. Először is, néhány napja sikeres vizsgát tettem forgalomból, a havas jeges idő ellenére vagy épp annak köszönhetően, nem tudom. Hihetetlen, igaz? Rettegjetek :D
Épp másfél éve, hogy megismertem I-t, ez pedig életem egy új szakaszának kezdetét jelentette. Egy korábbi, szintén meghatározó szakasz ugyanakkor most zárult le számomra. Véget értek a bajai, főiskolás évek. Tegnap az utolsó (záró)vizsganappal befejeztem bajai pályafutásom, bár hivatalosan vasárnapig még a főiskola kötelékébe tartozom. Mától teljesen I-hez, Budapestre költöztem és most már bátran mondhatom, hogy az új életem elkezdődött. Lehet, hogy fájó szívvel gondolok eddigi életemre, ezzel együtt is BOLDOG vagyok!
Azért a költözés még elég felemás, de most már nem ingázom és nem élem a kétlaki életet, bár a cuccaim nagyobb része még ott vár rám.
A Baján töltött évek nem múltak el nyomtalanul. A szívem visszahúz és a tanítást sem adtam fel teljesen, de átmenetileg úgy tűnik szüneteltetem. Nos, mindenkinek köszönök mindent, és ígérem nem feledkezem meg a barátokról, kollegákról, jelt fogok adni magamról. Ha máshol nem, akkor itt a blogon.
Ha már Bajánál tartunk, sok érdekes dolgot fedeztem fel az utóbbi időben. Lett drive-in büfé és lett ingyenes tes*ó járat. Hmm. Mik vannak! Fejlődünk, de haladunk is?
És mi vár a folytatásban? Fogadkozni nem akarok, de jönnek az újabb kihívások, mint pl a nyelvvizsga meg a phd, most hogy a kettőből egy állás lett és már vezetni nem tanulok. Legalábbis nem járok tanfolyamra meg oktatóhoz. Na de ezt majd meglátjuk...

2009. december 16., szerda

számvetés

Az év elején találkoztam pár éves horoszkóppal. Nem szoktam rendszeresen olvasni és általában nem is tulajdonítok neki nagy jelentőséget, de több egymástól független helyen is azt olvastam, hogy a 2009-es év nagy változásokat hozhat.
Közeledik az év vége és ideje számvetést készítenem. Nem szoktam ilyet, de most úgy érzem, van mit összegezni.
Az idei év valóban hozott változásokat, bár a változások még 2008-ban indultak, amikor megismertem I-t. Az idei évben mégis sokminden történt, ami meghatározó a jelenlegi és jövőbeli életem szempontjából.
Tehát mi is történt velem az idén? Kapcsolatom I-vel még szorosabbá vált. Nem mondom, hogy mindigminden felhőtlen volt, de egy biztos, boldog vagyok és szerelmes, mi több, egyre szerelmesebb. Ennek következtében életem egyre jobban hozzá és városához kötődik. Emiatt korábbi életem fokozatosan fel kell adnom.
Mitt tettem az ügy érdekében?
Félig már I-hez költöztem, legalábbis a napi használati tárgyaim, ruháim itt is, ott is megtalálhatók. Ezt Ő néha nehezebben viselte, mint én, de talán kezd hozzászokni. Szoktam, szokom az együttélést. Nekem tetszik.
Munkát kerestem, és találtam. Ezzel megint komoly döntések elé állított az élet. Az új munkahely nem csak lakóhley, munkahely de hivatás váltást is jelent. Emiatt már az idén is két helyen dolgozom, ami kicsit megterhelő azért. Év végére el is kapott valami nyavalya, de talán azt is sikerül legyőzni. Mindeközben vállaltam néhány külön melót, tartottam pár előadást is. Pályáztam és nyertem az egyesülettel. Megtanultam vezetni - bár a vizsgabiztost erről nem sikerült meggyőzni :( MEgismerkedtem I családjával és úgy tűnik, befogadtak.
Ennyi jut eszembe így hirtelen. De akkor Mit nem tettem az idén?
Nem sokat foglalkoztam a családommal, sem a barátaimmal. A munkatársaim is elhanyagoltam. Nem írtam a doktorimat, sőt nyelveket sem tanultam. Nem szerveztem kirándulást sem és nem építettem ki szakmai kapcsolataimat. Blogot se nagyon írtam. A bicajozást is hanyagoltam.
Hogy mik a terveim jövőre? Hát,hogy őszinte legyek, nem nagyon tervezgetek. Szeretnék boldogan élni tovább I-vel, szeretném rendezni az életem... majd látjuk. BUÉK mindenkinek

2009. augusztus 31., hétfő

vezetés

Gyakoroltam tegnap a vezetést. Vagy inkább csak gyakoroltam volna? Van itt I-hez közel egy nagy bevásáróközpont hatalmas parkolóval. A bevásárlóközpont mellett egy TV stúdió épülete áll. Van egy parkoló is a stúdió mellett, ami hétközbnap napközben is szinte üresen áll. Ideális hely egy tanuló vezetőnek, hogy ugyan nem teljesen szabályosan, de mások veszélyeztetése nélkül gyakoroljon kicsit. Ez többeknek is eszébe jutott, rajtunk kívül voltak még ott páran hasonló céllal. Nem is lett volna semmi gond, de a stúdió éber biztonsági őre kiszúrt bennünket. A stúdiónál felszerelt rendőrségi kamerákra na meg a parkoló nem rendeltetésszerű használatára hivatkozva mindenkit elhajtott. Kicsit beparáztam. Na nem a vezetéstől, sokkal inkább attól, hogy rendőrség jön, I jogsiját elveszik, engem eltiltanak a vezetéstől, mielőtt még jogosítványt szereznék. Rossz érzés. Lehet hogy nem volt igaza, de az ilyenektől mindig begörcsölök. No mindegy. Az éber biztonságiőrnek küldöm a következő számot: Kispál és a Borz: Szeretkezni voltam.


A klip sajnos nem kispálos, nézzétek ezt elnekem. Mindenesetre ma is megyek vezetni, de ma oktatóval rutinpályára. Kíváncsi leszek mit szól a storyhoz :)
Más. Ma reggel beleszippantottam és megéreztem az ősz szagát...