A következő címkéjű bejegyzések mutatása: manó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: manó. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. május 8., péntek

Csőstül jön az áldás furtonfurt

...ahogy azt Ürge mondta volt a Micimackó egy részében. Nem elég, hogy nagy fába vágtuk a fejszénket, ami sok sok idegeskedéssel, és nem kevesebb idő, energia és mi több anyagi ráfordítással jár, beütött a mennykő - M is beteg lett. Olyannyira, hogy kórházba is került szegény egy csúnya állhatatos vírus miatt.

Egy kisgyermek a kórházban, vele ott a szülő, csak mint toldalék. Fontos feltétele az eredményes kezelésnek és a mihamarabbi gyógyulásnak, de technikailag, papíron ő csak ott van. Nem csinál semmit, nem eszik, nem alszik és egyébként sem létezik. A másik szülő meg szaladgál, mint pók a falon, próbálja jobbá tenni szegények napjait a kórtermek fogságában.

Mint tudjuk egy betegség, főleg egy kórházi kezelés sem áll másból, mint idegeskedésből, idő, energia sőt mi több anyagi ráfordításból, miközben az elveszett időből, energiából és anyagi forrásból nemhogy több, de inkább kevesebb marad.

De mindez mellékes ahhoz képest, hogy M. és I. végre kiszabadult és egyre jobban van - reméljük nem lesz visszaesés és nem adja tovább senki senkinek a vírusait, mert az további kiesésekhez és fennakadásokhoz vezethet.

2015. március 1., vasárnap

front

Eltelt egy újabb hét, és a hétvége is lassan. Utaztunk a Mamához, M. legnagyobb örömére - ahhoz képest, hogy mennyire várta, hogy a nagyszülőket újra láthassa, leginkább az új szerzeményei - hercegnős DVD és rajzolós füzet - kötötték le. A kert, az udvar, a jószágok sem különösebben érdekelték most.

Reméljük, a tavasszal megjön majd a kedve a szabadtéri elfoglaltságokhoz is.

Egyébként is front volt / van.

Az idő szürke, borongós, I. változékony, M. viharosan szeles és csapadékos, én ködös... 

Reméljük, holnapra a sötét felhők átvonulnak és végre kicsit kisüt a nap.

2015. február 6., péntek

Orvos

Alapvetően azt gondolom, nincs okunk panaszra. M. nem túl beteges,  mióta óvodás, alig láttuk a doktor nénit. Pedig új közösségben gyakoribb, hogy valamit össze szednek a gyerekek. Azért továbbra is aggódunk néha, főleg I, hogy beteg lesz, de legtöbbször semmi komoly baja nincs.

Ha jól emlékszem, most először kellett érte menni napközben. Ha orvoshoz is mentünk, volt, hogy csak azért, mert igazolás nélkül nem mehet újra közösségbe.
Őszintén szólva, én sokszor elég kellemetlenül érzem magam az orvosnál. Mire eljutunk, M általában olyan eleven - ha tényleg beteg akkor is - hogy igazából én sem értem, mit keresünk mi a sok beteg között. Hát akkor más mit gondolhat?
Persze jobb ez így, mintha olyan beteg lenne.

2014. november 14., péntek

Reggeli játszmák 2.

Kombinált játszmák
A reggeli játszmák alapvető szabályait mar ismerjük, lássunk most a haladók számára néhány további, bonyolultabb játszma típust, melyek önmagukban is több motívumot hordoznak, de vagy valamelyik egyszerű vagy valamelyik összetett játszmával is összekapcsolódhatnak.

6. Játszma - öltözés
Ez az összetett játszma gyakorlatilag ügyességi elemekkel gazdagított fogócska-bújócska vagy ha úgy tetszik, bújócska fogócska. Lényege, hogy a szülő és a kezet lábat fenyegető fránya ruhadarabok támadása elől a hercegnő megmeneküljön. Lehetőleg mindig a lakás tőlünk legtávolabb eső pontját megtalálva. A játszma minden újabb ruhadarab feltűnése után újra kezdhető - míg az utolsó darab is a helyére kerül. A játszmát még érdekesebbé teheti a

7. Játszma - ruhatár
melynek lényege, hogy az előre kiválasztott ruhadarabok felvételét megakadályozzuk.
A szülő ebben az esetben olyan alternatív megoldást próbál alkalmazni, melynek eredményeképpen az összkép vállalható marad, anélkül, hogy a többi kiválasztott és felvett ruhadarab cseréje szükségessé váljon.
A Hercegnő eközben újabb és újabb kifogásokkal próbálja elérni a ruha cserét: "ez nem (kis/nagy)lányos, ezt nem szeretem, nem csinos, ki fognak viccelni", stb. időnként bevetve a 2. Játszmánál is használt "de anya azt mondta" vagy az "Apa nem ért hozzá" mondatokat.

8. Játszma - nem bírom
Ha már a "süket fülek" játszma nem vethető be, akkor következik a "nem bírom" játszma, amikor a máskor önállóan is elvégzett feladatokkal sem akar boldogulni. Ilyenkor Apa nem tud vele párhuzamosan készülni, helyette a "foglalkozz velem" és a "feladat" játszma elvei érvényesülnek. Általában az "öltözés" játszmával kombinálva használatos.

A játék körülményei és a játékosok képességei szerint további játszmák szabadon kidolgozhatók.

2014. november 7., péntek

Gyúr

Maja nyújtja a tésztát
M. Kedvenc elfoglaltsága mostanság a tészta gyúrás. Egyébként is szeret gyurmázni, a kis konyha szekrénye is erősen igénybe van véve, de a gyurma és a játékból főzésnél sokkal izgalmasabb igazi tésztát gyúrni, kavarni, aztán, ha elkészült kinyújtani, szaggatni. Csak egy baj van, hogy mindent jobban tud - nem engedi azt sem, hogy megmutassuk, hogyan is kellene csinálni a dolgokat.
Nagyon élvezi ezt a munkát. Szereti, ha feladatot kap, ha ő is dolgozhat. Fontosnak érzi magát, mint a felnőttek.
Sajnos a végeredmény kevésbé érdekli - ha már kisült, tőle nyugodtan meg is ehetjük a tésztát.

Posted via Blogaway

2014. október 30., csütörtök

Reggeli játszmák

Most, hogy bele rázódtunk az ovis hétköznapokba, és elmúltak a hisztis "nem akarok menni az oviba" reggelek, a szokásos napi játszmák mennek.
Játékszabály:

A szülő próbáljon meg a lehető legrövidebb idő alatt szalonképes gyereket varázsolni egy kócos és álmos hercegnőből, elindulni és odaérni időben, hogy aztán rohanhasson a buszhoz.
A feladatot nehezítik a hercegnő által bevetett játszmák - az ő célja épp az ellenkezője: lehetőleg minél később elindulni.

Egyszerű játszmák
melyeket egymással vagy összetett játszmákkal kombinálva is lehet alkalmazni.

1. Játszma - duzzogás
Ha apa megjelenik, az általában azt jelenti, hogy felkelés van, tehát apát nem szeretjük, "apa elmenj innen" és "hagyj békén"
felszólítással próbálja elejét venni, hogy megkezdjük a készülődést.
2. Játszma - lustálkodás
Bár legtöbbször nem várja meg az ébresztőt sem, inkább anyát és apát is felveri, különösen akkor, amikor éppen az ébresztő sem csörögne.
Ha mégis előbb kelnénk nála, akkor már nem akar felkelni, ilyenkor jön a "még aludok" szöveg, megfűszerezve a "de anya azt mondta" dumával.
Anya valóban azt mondta, fél órája, mikor ő felkelt, de azóta már elment dolgozni is, szóval bátran lehet szavaira hivatkozni.

3. Játszma - feladat
Nincs is annál jobb, mint kitalálni valamit, amire szükség van, nyilván nem fogják megtagadni, ha enni, inni kérsz. Azért van még a tarsolyban más is.
Lehetőleg teljesüljön minden azonnal, és lehetőleg egyszerre több dolgot kérjünk, hadd szaladgáljon a szülő, mint pók a falon - közben majd elfelejti, amit eredetileg akart. A hatás fokozható, ha folyamatosan mondogatja, hogy mit kér, míg el nem készül.

4.Játszma - süket fülek
Ha tőle kérnél valamit, amit egyedül is meg tud tenni, mintha nem is hallaná, tudomást sem vesz róla, vagy ha ez már nem kivitelezhető, akkor jön a
"Jó, csak még ezt..."  Kezdetű mondat.

5. Játszma - foglalkozz velem
Az előzőnek kicsit a fordítottja, amikor ő nem hagyja, ne rá, hanem a napi rutinra koncentrálj. 
Ennek egyik változata, Az "apa nézd, milyen ügyes vagyok? Apa nézd mit tudok?" jellegű mondatok bevetése, a másik,
az "Apa játsszunk típusú"

Folytatása következik....

2014. október 17., péntek

Bátorság

M. igazi szájhős azt hiszem.
Ha felmerül, hogy valahová megyünk, hogy valami érdekeset csinálunk, és tetszene neki, nagyon lelkes és azonnal indulna.

Aztán mikor a tettek mezejére kell lépni, hamar inába száll a bátorsága. Így volt ez a balettal is, amit hallgattunk legalább fél éven keresztül, hogy menni szeretne, aztán mikor menni kellett volna, szabályos pánikroham tört rá és kétségbe esve könyörgött, hogy ne menjünk. Hát az élmények nem jönnek házhoz.

Vagy a pónizás, amivel szintén egy hétig nyaggatott bennünket, alig tudta kivárni hogy menjünk, majd a ló hátán ülve valamitől megriadt, és azonnal le kellett szállni. Utána persze büszkén mesélte, hogy póni lovagolt.

Elég, ha csak szóba kerül, hogy valaki jön hozzánk, vagy váratlanul megszólal a csengő, azonnal kétségbe esik.
Eddig ő rémisztgetett szörnnyel meg dinóval, vagy menekült 'apaszörny' elől nevetve. Most viszont egy mesebeli sárkánytól annyira megijedt, hogy a könyvet is ki kellett dobni. Azóta a könyvekkel is óvatos.

Nem rossz az óvatosság, vagy a bizalmatlanság, de a bénító rettegés semmiképp sem jó. Azt hittük, az óvodával ez kicsit változni fog, hiszen láthatóan megnyílt bizonyos értelemben, de a hét tapasztalata, hogy sajna az oviban is bepánikol azért, ha váratlan helyzet, ismeretlen személy érkezik.
Persze mindennek oka van, és biztos lehetne mélyebbre ásni, valahol természetes dolog, ha félünk az ismeretlentől.

Szerintem ez is egyfajta fejlődési lépcső, hogy látjuk a korlátainkat, illetve, hogy beismerjük ha félünk. Ne izgulj kis M. mi veled vagyunk!

2014. július 9., szerda

Fél

Több mint fél év telt el előző bejegyzésem óta, most igyekszem pótolni az elmaradásokat. Próbálok időrendben haladni.
Karácsony
Még karácsony előtt írtam a tervezett projektekről, melyek egy része a karácsonyi készülodéshez kapcsolódott. Az adventi naptár elkészült, M. Nagy örömére, aki alig tudta kivárni hogy holnap legyen és apa is hazaérjen, hogy együtt örüljünk a meglepetésnek. De a lényeg, a legnagyobb öröm a jézuska volt, minden amit rendelt tőle, megérkezett. M. is megtett mindent az ügy érdekében, még hajat mosni is hajlandó volt, igaz sírva, de tűrte. A karácsony amúgy a családról szól, sajnos  az angliai  nagyneniék csak virtuálisan lehettek jelen :-( pedig hiányoznak, és bár ritkán látja őket, M sem feledkezik meg róluk. Számon tartja mit kapott D. nagynénitől és M. nagybácsitól és ha a kezébe kerül valamelyik kincs, nem győzi emlegetni Őket.
Értékel
A szokásos évértékelés is elmaradt, pedig van mit értékelni. A 13-as év sem volt szerencsétlen, ha nem is jött össze minden, amit szerettem volna, összességében pozitívan értékelem, minden tekintetben fejlődtünk és gyarapodtunk.
Új projektek
Az új évvel egyes peojektek zárultak, újabb projektek pedig indultak. Változó sikerrel, de haladunk előre minden téren.
Húsvét
A mindennapok megszokott rutinját az ünnepek törik meg időről időre, s M. még el sem búcsúzott a jézuskától, már a húsvétot várta, na meg a nyuszit. Mint általában, vele is ugy volt, hogy várta e az eljövetelét, de félt találkozni vele :-) Általában minden ismeretlentől fél, főleg ha hozzá jön valaki akit nem ismer. Mázlija volt, ahogy a télapóval, úgy a nyuszival is elkerulték egymást - azért mindegyik hagyott neki valamit :-)
Nyár
Hamar eljött a nyár is, de erről és egyebekről majd külön...

2013. december 19., csütörtök

Apasztapasz

Aszta paszta, gondoltam, mikor először meghallottam ezt M-től nemrégiben, s nyugtáztam, hogy valakitől eltanulta a bölcsiben. Elég gyakran használta, akárcsak az OK-t, amit otthon tanult el, mivel gyakorta használtuk, mikor próbáltunk vele alkut kötni valamivel kapcsolatban. Én azon gondolkodtam, vajon mennyire tudja, érti, hogy mit mond. Mára tudom, hogy semennyire, mert ra kellett jönnöm, hogy az ártalmatlan azta paszta helyett valami egészen mást, valami cifrábbat és csúnyábbat hallott el valahonnan - mert folytatása is van az apasztapasznak,  - aminek az értelmét nehezen foghatna fel ésszel. Bár talán jobb is ez igy...
Hogy teljes legyen a kép, ím egy Emil Rulez nóta: Kukuruku.

2013. november 19., kedd

Projektek

Közeledik az ev vége, ilyen tájban számtalan projekt zárul egyúttal ujabb projektek indulnak, az idei év különösen gazdag záruló és induló projektekben. Az ünnepek közeledtével legfontosabb projekt az erre való felkészülés, ami M mellett külön körültekintést igényel, egyrészt, mert fontos,  hogy valóban meglepetés érje ugyanakkor már elég nagy, hogy ne lehessen az orra előtt készülni, sőt neszélni sem a tervekről.
Izgalmas időszak ez. A napokban végre kipattant a koncepció  az adventi naptárat illetően, remélem a héten el is készül, mert különben bajban leszek. És akkor még ott a Miki meg a Jézuska projekt is, ami bármennyire is halad, már látom, hogy csak az utolsó pillanatokra lesz teljes.
Közben nem csak itthon, de természetesen a munkában is projektek zárulnak az év végével, ahogy az lenni szokott, az uj évvel pedig újak indulnak. Most viszont még a finisben néhány extra projekt is beindul, hogy aztán a jövő ev elején le is záruljon. Na de csak nyugtával dicsérjük a napot, ezekről később.
Ami már biztosan kész, az a mézeskalács dísz a fenőfára, amik M és I keze munkáját dicsérik. Én csak a kisinas voltam :-)

2013. október 2., szerda

Ősz

Elég régen írtam, holott sok minden történt, sajna több bejegyzésem maradt befejezetlen. Eltelt a nyár Bölcsi szünettel és szabadsággal, nyaraltunk mindannyian, együtt és külön külön is. Ne gondolj semmi extrára, nem jutottunk el a riviérára az idén sem :-) de helyette átrendeztük a lakást. M. kicsit nehezen de megbarátkozott a vízzel, így nagyot strandolt néhányszor.
Aztán az ősz us ujra eljött és vele a Bölcsi is újra indult, M. legnagyobb örömére. Sajnos az ősz a lehűlés és a megfázások időszaka, szoval megint előkerült a porszívó, a vitaminok, és folyamatos készültség van, ha esetleg komolyabb betegség támadna. Ezt leszámítva, minden nagyon szép és jó. Visszatért az a régi furcsa érzés ami iskola kezdés előtt keletkezik az emberben ugy gyomor és szív tájékon, pedig nem járunk már iskolába. Mostantól M. élete szakaszólódik szeptembertől szeptemberig.
Egyébként M. sokat nőtt és fejlődött. Nagyon mozgékony, imád ugrálni és tud már egyedül bukfencezni is. Rengeteget beszél, most már nem csak a cuki töredék szavait jegyezhetjük, de aranyköpéseit is. A hétvége legjobb szövege volt, mikor a levesben talált (petrezselyem) levél láttán közölte: postás hozta.

2013. június 7., péntek

2

M. most már 'hivatalosan' is 2 éves lett, legalábbis Védő Néni is látta és igazolta, hogy elértük a kort, felmérte mind fizikailag, mind szellemileg, hogy korának megfelelően fejlődik-e. M. 85 cm és 10 kg jelenleg, ezzel a per cent il tábla szerint még mindig alultáplált, bár nem tűnik soványnak cseppet sem. Azért így jobb, mintha túlsúlyos lenne. A mozgásfejlődése is ok, bár még nem ugrál, de próbálkozik. Ha azt vesszük mennyire le volt maradva ezen a téren, szerintem ez teljesen rendben van. Lehet, hogy nem beszél alany állítmányban, mert inkább csak mutogat, és csak azt mondja ki, amit biztosan ki tud mondani, egyébként mindent megért és neg is érteti magát mindenkivel.
Hogy mennyire jól nevelt, arról is beszélhetnénk, bár ez nem volt a status vizsgálat része. Gondozó néni jól tudja kezelni, és ha kell azért tud viselkedni, de otthon már a fejünkre nőtt. Ő a főnök, nem vitás. Nagyon határozottan tudja érvényesíteni akaratát, miközben olyan mimóza ha valami váratlan helyzet áll elő. És teljes pánikroham tör rá bizonyos helyzetekben, ránk pedig a frászt hozza, nehogy attól legyen baja, hogy annyira kikészül. Sajnáljuk, féltjük. Az akaratos hiszti rohanok viszont bennünket készítenek ki. Fáradtak is vagyunk, mert nincs egy perc pihenés vagy megállás mellette, de ezt leszámítva nincs okunk panaszra. Az élet szép, ahogy Roberto Benini mondaná :-)

2013. május 29., szerda

Mama

Az elmúlt hétvégéken családlátogatás volt, végigjártuk a mamákat, mindenki legnagyobb örömére. Bár elég nehezen indult a dolog, tekintve, hogy It elkapta valami nyavaja, így kérdéses volt, egyáltalán elindulunk-e. De M. végül indulót fújt és onnantól egyértelmű volt minden. Azt tapasztaltuk, hogy alapvetően szeret autókázni, legalábbis ahhoz képest, hogy egy időben mennyire rettegett a Kocsitól. Persze hamar meg is unja azért, amit megértek, mert azért órákon át ülni egy helyben kipányvázva nem a leg kényelmesebb. Főleg M-nek, aki amúgy fél percet sem bír egy helyben tölteni.
Szóval az utunk sikeres volt, még ha nehezen is indultunk, a megérkezés és M. öröme mindent kárpótolt. :-)
Volt aztán minden, kukuji ku(felnőttül kakas), hinta és cseresznyefa itt, játszótér, bevásárlókocsi ott, és persze Mama 'all around'.
Nem csak mamák, de a közelgő és közben elmúlt jeles napok miatt ajándék do ming is volt s lesz. Még a gyermeknap nyomai is itt vannak, de közeleg a 2. I. vagyis M. a 2. Életévébe lép. I. is ünnepel, szóval nagy murit csapunk a hétvégén.
Ezeket az ünnepnapokat leszámítva a szokásos mókuskerék megy, hétköznap mindenki keményen dolgozik, ki itt, ki ott. Csak néha kapjuk fel a fejünket, hogy jé, megint eltelt egy hét/hó/év.
Jut mindig tenni, aggódni és küzdeni való. Most épp a fürdés körül megy a harc. M. kitölti amúgy üres és unalmas perceinket :-) szépen fejlődik, egyre többet beszél és egyre öntudatosabb - ha lehet ezt még fokozni.