A következő címkéjű bejegyzések mutatása: otthon. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: otthon. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. december 7., szerda

6 hó

Eltelt hat hónap, vagyis fél év, mióta M. megérkezett hozzánk. Mi is történt az elmúlt fél évben? Nagyon sokat nevettünk, figyeltük a kis csodát, ahogy napról napra cseperedett. Több fényképet készítettünk, mint előtte három évig összesen. Kicsit komolyabbak lettünk, ugyanakkor kicsit visszagyerekedtünk. Szerintem mindkettő szükséges, hogy (jó) szülők legyünk.
M. napról napra nem csak nagyobb, de ügyesebb is. Mi próbáljuk megőrizni tekintélyünket, ő pedig próbálja  uralni életünket. A lakás egyre inkább egy nagy gyerekszobára hasonlít, mi pedig győzünk rendet tartani. Mi lesz majd ha már jön-megy és pakol?? Hűű!! Sokszor eszembe jut, lesz még gondunk vele, de örömmel nézek elébe akkor is.
Voltunk védőnéninél is, mert fél évesen esedékes egy ellenőrzés, hogy fejlődik, mit tud és egyebek. Itthon vagyunk mindketten, így családostul mentünk, de tulajdonképpen én vagyok most a főállású pesztra. Fura ez is. Itthon vagyok már kb. 1 hónapja, de elég jól tudtam követni a napokat. Aztán, most, hogy I. is szabad, én pedig voltam pár napot a munkahelyen, utána teljesen hétvége hangulatom lett, pedig hét közben volt. Most kezdem elveszteni az időérzékem.
Várjuk az ünnepeket is,. készülünk, azt hiszem nem is elsősorban magunk miatt, sokkal inkább M. miatt. Készülünk, most kezd eluralkodni rajtunk a karácsonyi őrület, vásárlási láz és egyebek. Azért valahogy túl leszünk ezen is. Jó lesz kicsit családi körben. Várjuk a nagymamákat/papákat, nagynéniket és nagybácsikat.

2011. november 24., csütörtök

kispapa

Kispapa lettem, most már igaziból is. I. lassan egy hete jár dolgozni, így M.-el kettesben töltjük itthon a napok nagy részét, amit ő változó lelkesedéssel fogad. Bár eddig is aktív részese voltam az életének, azért fel kell vennem vele a ritmust, rá kell hangolódnom a napi rutinjára. Úgy tűnik, valahogy jobb a kedve, ha reggel látja Anyát, mielőtt munkába megy, így megelégedéssel nyugtázza, hogy Anya nem veszett el. egyébként jól el vagyunk, mókázunk, játszunk, jókat rötyögünk, olvasunk újságot és mesekönyvet. Vagyis és olvasom, M. pedig eszi a könyveket. :) Mindent összevetve elég jól el vagyunk, M. egy tündér, persze biztos elfogult vagyok, de akkor is.
Csuda jó búcsú ajándékot kaptam a kollégáktól, mikor elköszöntem, volt meglepetésparti meg minden, de a legjobb a Maja-Papa napló, aminek minden oldalára valami kérdés van írva, amire választ kell majd adnom, vagy fotót beragasztani. Már egy hét alatt is sok minden gyűlt bele. Lehet, hogy el is kezdem valahová jegyezni a dolgokat, amiket majd szépen bevezetek a naplóba.
Azért a munka világától sem szakadtam el teljesen, online intézem még a könyvtár ügyeit és valószínű pár napra még visszatérek a Múzeumba is.
Itthon pedig belevetem magam a házimunkába, igyekszem minden hónapok vagy évek óta halogatott dolgot megcsinálni. Mert házi-tündérnek már gyakorlottabb vagyok, mint kispapának. Bár M. mellett ez sem ugyanaz, mert ügyesen be kell osztani a dolgokat. Amikor alszik, akkor lehet dolgozni, viszont zajt csapni annyira nem szabad, ha ébren van, akkor meg elsősorban vele vagyok elfoglalva. Hát ilyen ez, de gondolom ezzel nem nagyon mondok újat.