2013. december 19., csütörtök

Apasztapasz

Aszta paszta, gondoltam, mikor először meghallottam ezt M-től nemrégiben, s nyugtáztam, hogy valakitől eltanulta a bölcsiben. Elég gyakran használta, akárcsak az OK-t, amit otthon tanult el, mivel gyakorta használtuk, mikor próbáltunk vele alkut kötni valamivel kapcsolatban. Én azon gondolkodtam, vajon mennyire tudja, érti, hogy mit mond. Mára tudom, hogy semennyire, mert ra kellett jönnöm, hogy az ártalmatlan azta paszta helyett valami egészen mást, valami cifrábbat és csúnyábbat hallott el valahonnan - mert folytatása is van az apasztapasznak,  - aminek az értelmét nehezen foghatna fel ésszel. Bár talán jobb is ez igy...
Hogy teljes legyen a kép, ím egy Emil Rulez nóta: Kukuruku.

2013. november 19., kedd

Projektek

Közeledik az ev vége, ilyen tájban számtalan projekt zárul egyúttal ujabb projektek indulnak, az idei év különösen gazdag záruló és induló projektekben. Az ünnepek közeledtével legfontosabb projekt az erre való felkészülés, ami M mellett külön körültekintést igényel, egyrészt, mert fontos,  hogy valóban meglepetés érje ugyanakkor már elég nagy, hogy ne lehessen az orra előtt készülni, sőt neszélni sem a tervekről.
Izgalmas időszak ez. A napokban végre kipattant a koncepció  az adventi naptárat illetően, remélem a héten el is készül, mert különben bajban leszek. És akkor még ott a Miki meg a Jézuska projekt is, ami bármennyire is halad, már látom, hogy csak az utolsó pillanatokra lesz teljes.
Közben nem csak itthon, de természetesen a munkában is projektek zárulnak az év végével, ahogy az lenni szokott, az uj évvel pedig újak indulnak. Most viszont még a finisben néhány extra projekt is beindul, hogy aztán a jövő ev elején le is záruljon. Na de csak nyugtával dicsérjük a napot, ezekről később.
Ami már biztosan kész, az a mézeskalács dísz a fenőfára, amik M és I keze munkáját dicsérik. Én csak a kisinas voltam :-)

2013. október 29., kedd

Bulika

M egyre fejlődik, most a leg látványosabb a beszéd terén bekövetkezett változás. Nagyon erdekes és mulatságos, ahogy a hallott kifejezéseket próbálja utánozni, ahogy ragoz. Izgalmas látni hogyan asszociál, és hogyan fejezi ki magát. Van egy kifejezés, ami ilyen szempontból a kedvencem.
Történt nemrégiben, hogy vendégeink jöttek, és velük együtt terveztük, hogy megnézzük a helyi borfesztivált. Az előző évben M nagyot mulatott a zenés programok alatt. Ezért mi mást mondhattunk volna, minthogy megyünk buliba. Az idén kevésbé volt ráhangolva, de végül meg lett az öröme, sikerült (szükelüt) két lufit is szerezni - az első sajnos csúfosan végezte. Nagy öröm, sőt nagy buli volt ez M számára. A második lufi azóta is bírja és M azóta is Bulikának nevezi. Ehhez képest a csapikám = papucsom is teljesen logikus szó képzésnek tűnik.
bulija volt amúgy is, mert miután a multkor a cicás mamát meglátogattuk, most eljött a másik mama, és jöttek nagynénik és nagybácsik is, régen látottak és M számára ismeretlenek is. A hirtelen megnövekedett létszám ellenére sem tört ki rajta a pánik, na és a gyurmászom meg a kiTi nyomdám után már nem is számított más :-)
Hát egyelőre ennyit, még folytatom, remélhetőleg hamarosan.

2013. október 2., szerda

Ősz

Elég régen írtam, holott sok minden történt, sajna több bejegyzésem maradt befejezetlen. Eltelt a nyár Bölcsi szünettel és szabadsággal, nyaraltunk mindannyian, együtt és külön külön is. Ne gondolj semmi extrára, nem jutottunk el a riviérára az idén sem :-) de helyette átrendeztük a lakást. M. kicsit nehezen de megbarátkozott a vízzel, így nagyot strandolt néhányszor.
Aztán az ősz us ujra eljött és vele a Bölcsi is újra indult, M. legnagyobb örömére. Sajnos az ősz a lehűlés és a megfázások időszaka, szoval megint előkerült a porszívó, a vitaminok, és folyamatos készültség van, ha esetleg komolyabb betegség támadna. Ezt leszámítva, minden nagyon szép és jó. Visszatért az a régi furcsa érzés ami iskola kezdés előtt keletkezik az emberben ugy gyomor és szív tájékon, pedig nem járunk már iskolába. Mostantól M. élete szakaszólódik szeptembertől szeptemberig.
Egyébként M. sokat nőtt és fejlődött. Nagyon mozgékony, imád ugrálni és tud már egyedül bukfencezni is. Rengeteget beszél, most már nem csak a cuki töredék szavait jegyezhetjük, de aranyköpéseit is. A hétvége legjobb szövege volt, mikor a levesben talált (petrezselyem) levél láttán közölte: postás hozta.

2013. június 7., péntek

2

M. most már 'hivatalosan' is 2 éves lett, legalábbis Védő Néni is látta és igazolta, hogy elértük a kort, felmérte mind fizikailag, mind szellemileg, hogy korának megfelelően fejlődik-e. M. 85 cm és 10 kg jelenleg, ezzel a per cent il tábla szerint még mindig alultáplált, bár nem tűnik soványnak cseppet sem. Azért így jobb, mintha túlsúlyos lenne. A mozgásfejlődése is ok, bár még nem ugrál, de próbálkozik. Ha azt vesszük mennyire le volt maradva ezen a téren, szerintem ez teljesen rendben van. Lehet, hogy nem beszél alany állítmányban, mert inkább csak mutogat, és csak azt mondja ki, amit biztosan ki tud mondani, egyébként mindent megért és neg is érteti magát mindenkivel.
Hogy mennyire jól nevelt, arról is beszélhetnénk, bár ez nem volt a status vizsgálat része. Gondozó néni jól tudja kezelni, és ha kell azért tud viselkedni, de otthon már a fejünkre nőtt. Ő a főnök, nem vitás. Nagyon határozottan tudja érvényesíteni akaratát, miközben olyan mimóza ha valami váratlan helyzet áll elő. És teljes pánikroham tör rá bizonyos helyzetekben, ránk pedig a frászt hozza, nehogy attól legyen baja, hogy annyira kikészül. Sajnáljuk, féltjük. Az akaratos hiszti rohanok viszont bennünket készítenek ki. Fáradtak is vagyunk, mert nincs egy perc pihenés vagy megállás mellette, de ezt leszámítva nincs okunk panaszra. Az élet szép, ahogy Roberto Benini mondaná :-)

2013. május 29., szerda

Mama

Az elmúlt hétvégéken családlátogatás volt, végigjártuk a mamákat, mindenki legnagyobb örömére. Bár elég nehezen indult a dolog, tekintve, hogy It elkapta valami nyavaja, így kérdéses volt, egyáltalán elindulunk-e. De M. végül indulót fújt és onnantól egyértelmű volt minden. Azt tapasztaltuk, hogy alapvetően szeret autókázni, legalábbis ahhoz képest, hogy egy időben mennyire rettegett a Kocsitól. Persze hamar meg is unja azért, amit megértek, mert azért órákon át ülni egy helyben kipányvázva nem a leg kényelmesebb. Főleg M-nek, aki amúgy fél percet sem bír egy helyben tölteni.
Szóval az utunk sikeres volt, még ha nehezen is indultunk, a megérkezés és M. öröme mindent kárpótolt. :-)
Volt aztán minden, kukuji ku(felnőttül kakas), hinta és cseresznyefa itt, játszótér, bevásárlókocsi ott, és persze Mama 'all around'.
Nem csak mamák, de a közelgő és közben elmúlt jeles napok miatt ajándék do ming is volt s lesz. Még a gyermeknap nyomai is itt vannak, de közeleg a 2. I. vagyis M. a 2. Életévébe lép. I. is ünnepel, szóval nagy murit csapunk a hétvégén.
Ezeket az ünnepnapokat leszámítva a szokásos mókuskerék megy, hétköznap mindenki keményen dolgozik, ki itt, ki ott. Csak néha kapjuk fel a fejünket, hogy jé, megint eltelt egy hét/hó/év.
Jut mindig tenni, aggódni és küzdeni való. Most épp a fürdés körül megy a harc. M. kitölti amúgy üres és unalmas perceinket :-) szépen fejlődik, egyre többet beszél és egyre öntudatosabb - ha lehet ezt még fokozni.

2013. május 9., csütörtök

Programoz

Nagyon régen írtam már, szégyenlem is, nem mintha nem történt volna semmi érdekes, csak hát mostanában folyamatos Időzavarban vagyok. Egyrészt a munka is lekötötte szellemi kapacitásaimat, másrészt otthon sincs kedvem vagy időm a gép előtt ülni. Igaziból alkalom is ritkán adódik alkalom az alkotó tévékenységre, mert M. folyamatosan foglalkoztat bennünket. Főleg Anya a sztár, ha jelen van és szabad, de ha nincs, akkor Apucika is megteszi. egyébként folyamatosan úton vagyunk és programozunk. Nekünk persze program egy bevásárlás vagy a játszóterezés is, de az utóbbi időben kijutott az igazi programokból is. Majális is volt és ringató is volt a múlt héten. A hirtelen jött tavasz vagy nyár sokkal nagyobb szabadságot és több lehetőséget kínál a programokra és ezt ki is használjuk. Szóval a hétvégék csavargással telnek, M korán kel és amint kinyitja a szemét, máris indulna. Mi pedig próbáljuk utolérni mert ugyebár jó lenne még kicsit lustálkodni legalább hétvégén. Amúgy olyan jó érzés látni,  hogy ilyen energia bomba ez a kis Manó.
Így a napok és hetek gyorsan telnek. Észre sem vesszük, csak időnként Rácsodálkozunk, mennyit fejlődött.
Ha belegondolok, milyen nehezen indult el, most pedig már egyedül felmászik bárhová. Megért mindent, nár mondani nem sokat akar azért megérteti magát és eléri amit akar. Kedvenc szava a 'nem' de szépen mondja hogy anya és apucika.
Hát ennyi... Folyt köv.

2013. február 13., szerda

Járat

Azt olvastam valahol, hogy kevesebb járatkimaradás és több új jármű lesz. Na de mikortól és mihez képest? Biztosan ezt készítik most elő, mert az utóbbi időben épp az ellenkezőjét figyeltem meg. Az elmúlt hetekben gyakran előfordult, hogy a szokásosnál is többet vártam egy-egy buszra, és amikor végre megérkezett, a szokásosnál is többen voltak rajta. A #86-os vonalán az újabb, alacsony padlós eu buszok jártak, most csak nagy ritkán jön ilyen, helyette régebbi típusok járnak inkább. Ez nekem édes mindegy, de azoknak a kerekes székes utasoknak nem, akik eddig biztosak lehettek benne, hogy ezen a vonalon tudnak utazni. Többször látom, hogy várnak a megállóban, és ki tudja hány buszt kénytelenek elengedni mire jön egy olyan busz, amire fel is tudnak szállni. Szóval ha csökkentjük a járatsűrűséget és ugyanannyi busz jár akkor máris csökken a járatkimaradás. Ha visszatérünk a régi buszokra, majd újra beállítjuk az újabbakat, valóban úgy tűnik majd, hogy több új járat közlekedik.

2013. február 8., péntek

Péntek

Véget ért egy újabb hét, és bár több havi elmaradásom van, marmint bejegyzés vonatkozásban, most csak egy gyors pár sorsra van kapacitásom. Péntek van végre egy mozgalmas hét véget ért. Mozgalmas volt, a múlt heti kényszerpihenő után: M.-el otthon voltunk betegen. Így a héten a múlt heti kiesést próbáltam pótolni, miközben a kutatók dömpingje is beindult. Kb. Egy hónap csend és nyugalom után egy hét alatt voltak annyian mint máskor egy lazább hónapban. Ráadásul én is bele vetettem magam a kutatásába közben. Kiállításra készülök, bár az eredeti testhez képest még nem szorít az idő, azért haladni kell. Szóval a heti tendencia folytatódik, a jövő hét már nagyrészt betáblázva. De addig még jön a hétvége I.-vel és M.-el boldogságban. És talán az elmaradásokat is pótolom:
- karácsonyi beszámoló
- év végi eleji számvetés
- az elmúlt két hó történései
ahogy az már hagyomány nálam. Bár lehet hogy ezek mára elveszítették információértéküket. Addig is, ahogy M. mondaná: 'cá'