2014. december 13., szombat

elkezdődött

Igen, igen, elkezdődött a végső visszaszámlálás. Letelt az ünnepek előtti utolsó munkanapom, most koncentrálódok az otthoni ünnepi teendőkre. Azt hiszem, hogy ha az előttem álló kb. két szabad hetet csak az előkészületekre fordítanám, akkor sem érnék a végére a tennivalóknak. A világot most sem fogom megváltani sajnos, majd azt talán az újévi fogadalmak listájára veszem. Hajrá mindenkinek, az idő fogy, jönnek az ünnepek, azért remélem, mire oda jutunk, sikerül kicsit megpihenni és lelassulni kicsit. Addig pedig jöhet a zúzás :)

2014. december 6., szombat

Télapó

Télapó dömping volt nálunk. Tegnap az oviban is járt a télapó és délután I. munkahelyére is eljött. Az éjjel pedig nálunk is járt. Megitta a kakajót és megette az összes kekszet, amit kikészítettünk neki, hogy ha jön, megvendégeljük. Hagyott nálunk ajándékokat is.
M. tavaly még szinte rettegett a télapótól. Az idén már nem félt a télapótól az oviban sem. I. munkahelyén pedig nagyon talpraesett volt, bátran odaállt a télapó elé, még a nevét is megmondta neki és megmutatta hány éves. Nagyon büszkék voltunk rá. Imádni való volt. Ez és az öröme az ajándékok miatt minden pénzt megért. Megkapta amire vágyott, amit várt már hónapok óta - pont ilyet szerettem volna - mondja.
Most jöhet a következő - mármint a Jézuska, mert hát neki is leadtuk a megrendelést :)

2014. december 2., kedd

Advent

A hétvégén a mamához készültünk, M. már hetek óta készül, szerintem még a Mikulásnál is jobban várta, hogy láthassa a nagyszülőket. Sajnos nem a tervek szerint alakultak a dolgok, I. kidőlt, sehová nem tudott menni, így aztán mi sem mentünk, mert M. a lakásból sem akarta kitenni a lábát Anya nélkül.  Úgyhogy most tényleg együtt volt a család - bár jobb lett volna, ha mindenki egészséges és vidám.
Mindenesetre elindult az Adventi időszak, M. általában a mikulás ünnepségekre időzíti a betegségeit, I. pedig karácsonyra szokott kidőlni, reméljük, most az ünnepek ez a része kimarad.

2014. november 14., péntek

Reggeli játszmák 2.

Kombinált játszmák
A reggeli játszmák alapvető szabályait mar ismerjük, lássunk most a haladók számára néhány további, bonyolultabb játszma típust, melyek önmagukban is több motívumot hordoznak, de vagy valamelyik egyszerű vagy valamelyik összetett játszmával is összekapcsolódhatnak.

6. Játszma - öltözés
Ez az összetett játszma gyakorlatilag ügyességi elemekkel gazdagított fogócska-bújócska vagy ha úgy tetszik, bújócska fogócska. Lényege, hogy a szülő és a kezet lábat fenyegető fránya ruhadarabok támadása elől a hercegnő megmeneküljön. Lehetőleg mindig a lakás tőlünk legtávolabb eső pontját megtalálva. A játszma minden újabb ruhadarab feltűnése után újra kezdhető - míg az utolsó darab is a helyére kerül. A játszmát még érdekesebbé teheti a

7. Játszma - ruhatár
melynek lényege, hogy az előre kiválasztott ruhadarabok felvételét megakadályozzuk.
A szülő ebben az esetben olyan alternatív megoldást próbál alkalmazni, melynek eredményeképpen az összkép vállalható marad, anélkül, hogy a többi kiválasztott és felvett ruhadarab cseréje szükségessé váljon.
A Hercegnő eközben újabb és újabb kifogásokkal próbálja elérni a ruha cserét: "ez nem (kis/nagy)lányos, ezt nem szeretem, nem csinos, ki fognak viccelni", stb. időnként bevetve a 2. Játszmánál is használt "de anya azt mondta" vagy az "Apa nem ért hozzá" mondatokat.

8. Játszma - nem bírom
Ha már a "süket fülek" játszma nem vethető be, akkor következik a "nem bírom" játszma, amikor a máskor önállóan is elvégzett feladatokkal sem akar boldogulni. Ilyenkor Apa nem tud vele párhuzamosan készülni, helyette a "foglalkozz velem" és a "feladat" játszma elvei érvényesülnek. Általában az "öltözés" játszmával kombinálva használatos.

A játék körülményei és a játékosok képességei szerint további játszmák szabadon kidolgozhatók.

2014. november 7., péntek

Gyúr

Maja nyújtja a tésztát
M. Kedvenc elfoglaltsága mostanság a tészta gyúrás. Egyébként is szeret gyurmázni, a kis konyha szekrénye is erősen igénybe van véve, de a gyurma és a játékból főzésnél sokkal izgalmasabb igazi tésztát gyúrni, kavarni, aztán, ha elkészült kinyújtani, szaggatni. Csak egy baj van, hogy mindent jobban tud - nem engedi azt sem, hogy megmutassuk, hogyan is kellene csinálni a dolgokat.
Nagyon élvezi ezt a munkát. Szereti, ha feladatot kap, ha ő is dolgozhat. Fontosnak érzi magát, mint a felnőttek.
Sajnos a végeredmény kevésbé érdekli - ha már kisült, tőle nyugodtan meg is ehetjük a tésztát.

Posted via Blogaway

2014. október 30., csütörtök

Reggeli játszmák

Most, hogy bele rázódtunk az ovis hétköznapokba, és elmúltak a hisztis "nem akarok menni az oviba" reggelek, a szokásos napi játszmák mennek.
Játékszabály:

A szülő próbáljon meg a lehető legrövidebb idő alatt szalonképes gyereket varázsolni egy kócos és álmos hercegnőből, elindulni és odaérni időben, hogy aztán rohanhasson a buszhoz.
A feladatot nehezítik a hercegnő által bevetett játszmák - az ő célja épp az ellenkezője: lehetőleg minél később elindulni.

Egyszerű játszmák
melyeket egymással vagy összetett játszmákkal kombinálva is lehet alkalmazni.

1. Játszma - duzzogás
Ha apa megjelenik, az általában azt jelenti, hogy felkelés van, tehát apát nem szeretjük, "apa elmenj innen" és "hagyj békén"
felszólítással próbálja elejét venni, hogy megkezdjük a készülődést.
2. Játszma - lustálkodás
Bár legtöbbször nem várja meg az ébresztőt sem, inkább anyát és apát is felveri, különösen akkor, amikor éppen az ébresztő sem csörögne.
Ha mégis előbb kelnénk nála, akkor már nem akar felkelni, ilyenkor jön a "még aludok" szöveg, megfűszerezve a "de anya azt mondta" dumával.
Anya valóban azt mondta, fél órája, mikor ő felkelt, de azóta már elment dolgozni is, szóval bátran lehet szavaira hivatkozni.

3. Játszma - feladat
Nincs is annál jobb, mint kitalálni valamit, amire szükség van, nyilván nem fogják megtagadni, ha enni, inni kérsz. Azért van még a tarsolyban más is.
Lehetőleg teljesüljön minden azonnal, és lehetőleg egyszerre több dolgot kérjünk, hadd szaladgáljon a szülő, mint pók a falon - közben majd elfelejti, amit eredetileg akart. A hatás fokozható, ha folyamatosan mondogatja, hogy mit kér, míg el nem készül.

4.Játszma - süket fülek
Ha tőle kérnél valamit, amit egyedül is meg tud tenni, mintha nem is hallaná, tudomást sem vesz róla, vagy ha ez már nem kivitelezhető, akkor jön a
"Jó, csak még ezt..."  Kezdetű mondat.

5. Játszma - foglalkozz velem
Az előzőnek kicsit a fordítottja, amikor ő nem hagyja, ne rá, hanem a napi rutinra koncentrálj. 
Ennek egyik változata, Az "apa nézd, milyen ügyes vagyok? Apa nézd mit tudok?" jellegű mondatok bevetése, a másik,
az "Apa játsszunk típusú"

Folytatása következik....

2014. október 27., hétfő

Helyzetjelentés

Remekül vagyok természetesen.

Hétköznap
hajnalban kelek, hogy a reggeli játszmák - erről majd legközelebb részletesen - ellenére is időben el tudjunk indulni és viszonylag időben beérjek a munkába. De ki korán kel, aranyat lel.
Hétvégén - amikor végre nem kell menni sehová, M. ébreszt hajnalban.
Munka után rohanok haza, hogy még kicsit együtt legyen a család. De el kell látni a napi teendőket is, előkészülni a következő napra. Hamar eljön a lefekvés ideje, mire M. Elalszik, I. is. Nekem sincs már nagyon erőm semmire.
Az agyam mint a szita, és hiába van noteszem, nincs eszem, hogy jegyezzem - mire felírnám, elfelejtem.

Szabad idő? 
Könyvet nem olvasok, filmet nem nézek, viszont kívülről fújom az összes mesét. A TV-ben mese megy, jó, ha egy híradót meg tudok nézni, ha M. addigra lefekszik aludni. I. azt sem látja, mert épp mesét olvas M.nek.
Ha a számítógépet bekapcsolom, azon is mesét néznünk vagy játszunk, ezért nincs sem e-mail, sem internet, sem skype vagy ilyesmi.
A telefonomon is játékok vannak. De azon legalább rá tudok nézni az e-mailekre. Többre nem jut idő úgysem. Blogot, e-mailt a buszon írok, munkába jövet-menet. Ott úgyis elég sok időt töltök.

A hétvége 
is M. körül forog természetesen, miközben próbálunk felül kerekedni a káoszon. Ami olyan, mint széllel szemben vizelni, mert amint valamit el raknánk, M. biztosan kitalálja, hogy épp az kell neki. Ha nem, akkor valami mást szór szét helyette.
Fáradtak vagyunk, és gyakorlatilag nincs saját életünk, nincs időnk sem egymásra, sem magunkra. Beszélgetni sem nagyon tudunk, mert M. nem hagyja - ha együtt vagyunk, egyikünk próbál valami hasznosat tenni, míg másikunk vele játszik. Ha egy légtérben tartózkodunk, akkor vagy kitalál valami feladatot, valamelyikünknek, vagy csak egyszerűen elzavar. Ha nem, akkor pl. nem hallja a mesét, vagy ha valamiről elkezdünk beszélni, ő is elkezdi mondani a magáét.

De
nincs okom panaszra, még ha a lakás úgy is néz ki, mint egy játszóház, amin egy forgószél söpört végig. Magam pedig, mint egy marionett báb, amit össze vissza rángatnak. Mindig vidámak és boldogak vagyunk, ha együtt lehetünk. Jó érzés látni, hallani M. örömét ha "együtt a család"
Illyenkor próbáljuk az együtt töltött perceket egymásra és nem másra fordítani.

2014. október 24., péntek

Együtt a család

M. Hétvégente amint felébred, és azt látja hogy nem kezdünk azonnal lázasan készülődni, máris érzékeli, hogy nem a megszokott hétköznapi rutin következik, első kérdése, hogy:
be van zárva az ovi? 
Majd a következő, hogy
akkor együtt (ahogy ő mondja: ketten) lesz a család?
Örül persze, hogy nem kell menni oviba, de azt hiszem megtanulta értékelni az együtt töltött időt és vele bennünket is. Sajnos mindig kevesebb van belőle, mint szeretnénk, és sokszor ezt az időt sem rá fordítjuk teljes mértékben. Valamikor a háztartást is vezetni kell, és sokszor programot csinálunk, még ha program sem más, mint bevásárlás, amit szintén muszáj megoldani. Biztos lehetne úgy is, hogy amíg egyikünk otthon teszi a dolgát, másikunk ezeket a szükséges köröket rója, de akkor megint nem lenne együtt a család. Biztos rosszul osztjuk be energiáinkat, vagy időnket, vagy túlságosan is alárendeljük magunkat M.-nek, de nekünk ő a legfontosabb és minden más másodlagos.
Most végre itt a hosszú hétvége, M. köhögése 3 hete nem múlik, az idő pedig pocsék.

Most kicsit együtt lehet a család ... a négy fal közé zárva.

2014. október 17., péntek

Bátorság

M. igazi szájhős azt hiszem.
Ha felmerül, hogy valahová megyünk, hogy valami érdekeset csinálunk, és tetszene neki, nagyon lelkes és azonnal indulna.

Aztán mikor a tettek mezejére kell lépni, hamar inába száll a bátorsága. Így volt ez a balettal is, amit hallgattunk legalább fél éven keresztül, hogy menni szeretne, aztán mikor menni kellett volna, szabályos pánikroham tört rá és kétségbe esve könyörgött, hogy ne menjünk. Hát az élmények nem jönnek házhoz.

Vagy a pónizás, amivel szintén egy hétig nyaggatott bennünket, alig tudta kivárni hogy menjünk, majd a ló hátán ülve valamitől megriadt, és azonnal le kellett szállni. Utána persze büszkén mesélte, hogy póni lovagolt.

Elég, ha csak szóba kerül, hogy valaki jön hozzánk, vagy váratlanul megszólal a csengő, azonnal kétségbe esik.
Eddig ő rémisztgetett szörnnyel meg dinóval, vagy menekült 'apaszörny' elől nevetve. Most viszont egy mesebeli sárkánytól annyira megijedt, hogy a könyvet is ki kellett dobni. Azóta a könyvekkel is óvatos.

Nem rossz az óvatosság, vagy a bizalmatlanság, de a bénító rettegés semmiképp sem jó. Azt hittük, az óvodával ez kicsit változni fog, hiszen láthatóan megnyílt bizonyos értelemben, de a hét tapasztalata, hogy sajna az oviban is bepánikol azért, ha váratlan helyzet, ismeretlen személy érkezik.
Persze mindennek oka van, és biztos lehetne mélyebbre ásni, valahol természetes dolog, ha félünk az ismeretlentől.

Szerintem ez is egyfajta fejlődési lépcső, hogy látjuk a korlátainkat, illetve, hogy beismerjük ha félünk. Ne izgulj kis M. mi veled vagyunk!

2014. október 4., szombat

Aktív

A mászókán
Mióta M óvodás, egy sor új változás történt az életünkben. M. érezhetően felszabadult kicsit, aktívabb lett, megnyílt. Mi ezt inkább csak érezzük, mint látjuk, mert ha vele vagyunk, azért a szülői jelenlét biztonságával kicsit visszaél. Mindenesetre érezhetően aktívabb lett. De ezt már biztos írtam. A nagyobb tömeg, az új helyzetek kevésbé sokkolják, nem kezd azonnal pánikolni, legalábbis az oviban úgy tűnik nem.
Sokat és egyre ügyesebben mozog, a múltkor megmászta a játszótéri maszókát is, fenn csücsült a tetején.
A lányok futásra készen

Az óvodai közös programok közül  az ősz köszöntő kézműves program nem annyira hatotta meg, és a @Futafok ra is változó lelkesedéssel indult. I nevezett vele, 500 m volt a táv, ami nem sok, bár M. nem futott még ennyit egyhuzamban - bár edzett rá az utóbbi időben. Nem is a távtól, sokkal inkább a tömegtől tartottunk, és a szokatlan helyzettől. Nem is akart elindulni, de aztán szaladt az oda úton. Viszont amint a mikrofon megszólalt a színpadon, azonnal pánik fogta el és bőgni kezdett. Ahogy kis barátnője megérkezett, kicsit erőt magán.
Becsülettel végig is futotta a távot, bár a végére elfáradt azért.

Én nem vagyok oda a futásért és most sem kaptam kedvet, I viszont annyira lelkes lett, hogy elhatározta, jövőre ő is indul a felnőtt távon. Nekem viszont itt lenne az ideje előszedni és leporolni a bringát, hogy lépést tudjak tartani a lányokkal ;-)

2014. szeptember 23., kedd

Hisztis hétfő

Azt hiszem, most már mondhatjuk, hogy bejáródtunk, mármint ami az óvodát illeti. Általában minden gond nélkül megy a reggeli készülődés, és akkor sincs gond, ha beértünk az oviba. M. már most sokat változott, jó hatással van rá az ovi, úgy latjuk, úgy érezzük. Na de a hétfő reggel, egy hétvége után, amikor együtt van a család, nagyon nehéz. Ilyenkor azért kijön a hiszti,  hogy nem akarok menni, itthon akarok maradni, stb. 

2014. szeptember 9., kedd

Weekend

Az ovis beszokás és egy hét ügyelet után már nagyon vágytunk egy kellemes, közös élménydús hétvégére. Program akadt bőven, amiből választhattunk volna, de végül sehová nem jutottunk el. Azért így is nagyon kellemesre sikerült.

2014. szeptember 2., kedd

Matek

Nem szoktam ilyesmivel különösebben foglalkozni, de a tegnapi ingyenes nagyvárosi napilap címoldalán két szalagcím is felkeltette a figyelmem, amiket nem tudok szó nélkül hagyni.

Tanévkezdés idején az ételen spórolnak
Áll a lap címoldalán hatalmas betűkkel, majd kicsit alább a következő szöveg:
A nehéz körülmények között élő családok számára már 50-60 ezer forintos pluszkiadás is jelentős nehézségeket okoz.
 Szerintem
- a nehéz körülmények között élő családok nagy részének a teljes jövedelme 50-60 ezer forint körül vagy az alatt van.Tudjuk, 47000 ...
- amelyik család ennek két háromszorosát is megkeresi, azoknak is nehézséget jelent akár 1000, vagy 10000 forint plusz kiadás is.
- ha valaki már az alapvető szükségletein - pl. az ételen - kénytelen spórolni, az nem "nehéz körülmények között él", hanem tengődik.

Szakemberből hiány van 
Lássunk egy egyszerű számtanpéldát.

Ha az elmúlt tíz évben 11000 magyar szakember vállalt munkát külföldön, miközben ez idő alatt mindössze 971 külföldi munkavállaló érkezett hozzánk, akkor, hazánkban hány fős a munkaerő hiány jelenleg?

Na ki tudja kiszámolni? A helyes válasz a bejegyzés végén található. 

Nem kell azonban komoly matematikusnak lennünk, hogy rávágjuk, kb. 10 000. Erre a következtetésre jutott az EB egy kutatás eredményeként, a fent már említett lap szerint. Mindez szép és jó, és egy tankönyv példája erejéig meg is állja a helyét. De vajon az élet is egy ilyen egyszerű számtanpélda?

Vajon a 11 ezer elvándorló szakember mindegyike rendelkezett szakmájának megfelelő állással, amit a külföldi munkavállalás miatt feladott? 
Vajon hazánkba tíz év alatt alig ezer fő külföldi munkavállaló érkezett?
Vajon ezek a munkavállalók mind szakemberek, és a 11 ezer felszabadult álláshely valamelyikét töltötték be?

A számok ezt mutatják. Ezek szerint szakemberhiány van, munkanélküliség nincs Magyarországon.

A helyes válasz: 11000-971=10029 

2014. szeptember 1., hétfő

Mik az első óvódahét tapasztalatai? - milyen közösségi ember vagy(ok)?

 Az óvodában töltött egy hét alatt nagyon sokat tanultam, nem csak M számára, de számomra is erőpróba, egyúttal önismereti tréning / lelki gyakorlat volt a 'próbaidő'. Megpróbálom ezeket a tapasztalatokat nagyon röviden összefoglalni.

2014. augusztus 30., szombat

Hogyan lettem Óvodás?

Túl vagyunk az első próba héten, megismerkedtünk az óvodával. Egy hétig én is ovis voltam, M csoporttársa :-) - Beszélgettünk ugyanis, hogy mi lesz ott, és ki lesz ott, kit ismerünk, kik lesznek a csoporttársak. 'De apa ott lesz velem?' Hangzott a kérdés. Így egyértelmű a válasz, apa lesz a csoport társ. Ezt túl komolyan is vettük, mert nem nagyon akart mással játszani, csak apával. Vegyes érzelmekkel nézek a jövőbe, mert bár minden nap egy fokkal jobb volt, az igazi próba a jövő hét lesz, amikor már élesben megy a dolog, M egyedül és egész nap ott marad.
 

2014. augusztus 22., péntek

Új év, új élet

Annak idején ezzel a mottóval indultak a főiskolás évek. Nem mintha az új évvel új életet kezdtünk volna, vagy másképp csináltunk volna bármit, mint előtte. De mégis, az élet ritmusát meghatározó kezdő pont a tanév kezdete volt, ahogy korábban is, és ahogy nekem még egy darabig továbbra is. Mikor az ember a jól megszokott közösségbe tér vissza hosszabb rövidebb idő után, vegyes érzésekkel várja az újabb év kezdetét. Izgalommal, félelemmel, örömmel és kíváncsisággal teli várakozás ez. Amikor egy új helyen kezdődik az év, hatványozottan igaz az érzés - csak több félelemmel és több izgalommal.
Megértem hát M félelmét amikor az óvoda kezdés felé néz. Közben talán még fel sem fogja a változás jelentőségét: ma még itt, s holnap már ott. Vissza nem fordítható a változás. Holnapután nem lehet újra itt, s a megszokott helyeket és arcokat ki tudja latja-e még valaha?
Mikor döbben majd rá, hogy tényleg valami új kezdődik? Mert érzi, hogy most valami új következik, de még nem érti miért. Csak reménykedni tudok, hogy az első sokk után - mert sokk lesz - örömteli lesz a változás.
Magunknak és mindenki másnak, aki valahol most kezdi, csak annyit mondhatok: boldog új évet kívánok.

2014. augusztus 10., vasárnap

Hajnali énektől a kék tűzesőig

Megismerkedésem I-vel a hajnali ének hangulatában zajlott. Mondhatnám, az est indulója volt ez a dal. Most figyeltem fel egy másik nótára, a kék tűzesőre. Hallottam már párszor, de most először hallottam a szövegét igazán. Ahogy annak idején a hajnali éneket, ugy most ezt is nagyon találónak, szívemből szólónak érzem. S vajon mi a közös a két dalban - azon túl persze, mindkettő I-t juttatja eszembe? Az elsőt Hell István írta Szergej Jeszenyin emlékére, a másodikat pedig maga Jeszenyin. Mondjátok csak barátaim, csak én nem hallottam róla sosem?

Álljon hát itt a dal írásban,

A KÉK TŰZESŐ

A kék tűzeső hamu lett.
Lemondtam a kóborlásról.
Legelőször most szeretek,
búcsúzva duhajkodástól.

Kívántam a bort, a leányt
s mi voltam? Elgazosult kert.
De most az ivást-mulatást megutáltam:
rontja az embert.

Csak téged lássalak én,
az örvényt barna szemedben.
Ne bolyongj a múlt sürüjén,
ne lakjék más a szivedben.

Te finom-suhanásu leány,
makacs szíved érti-e végre:
a csibész szeretni tud ám!
És engedelmes a vére!

Fene mind az ivó-helyeket,
verset sem írok, ha kivánod;
simogatnám lágy kezedet
s hajadat, mint őszi virágot.

Örökre nyomodba megyek,
itthon, vagy akárhova, távol...
Legelőször most szeretek,
búcsúzva duhajkodástól.

WEÖRES SÁNDOR


és hangban, nem szélkiáltós és nem is Kalákás előadásban, hanem ahogy Kiss Tibor a +Csík Zenekar  kíséretében előadja.
Tőle hallva még valami plusz jelentéssel telik meg a dal nekem.
Olvasd és hallgasd, minden további megjegyzés felesleges. 

Programoz

Kopaszi
Az elmúlt fél év során azért volt pár emlékezetes családi programunk a szokásos lakótelepi séták, játszótér látogatások és a  program számba menő hétvégi bevásárlások mellett. Ezeket próbálom most összeszedni, bár biztos nem időrendben.
Séták
M. már egy ideje jól bírja a sétákat, bár a céltalan csatangolás nem az ő világa. Sikerült eljutnunk a Duna partra néhányszor, dobáltunk kavicsot, néztük a vizet, leveleket és botokat gyűjtöttünk.
így bújtunk a vonat elől
Tettünk pár tanulmányutat a közeli családi házas övezetekben is, és jellemzően gyalog mentünk a közeli bevásárló központba is.
Voltunk a Mamával a  Kopaszi gáton, bár akkor valami rájött M. re, így napokig babkocsival sétált. A kirándulásaink egy része részben
Járművön
történik, M. Szeret buszozni, így ha úgy adódik tömeg közlekedünk. De ültünk már villamoson és majdnem kipróbáltuk az új metrót is. A nyaralás alatt pedig vonatoztunk párszor, bár egy elsuhanó vonat zaja,
VUK játszóó
sebessége, mérete miatt kapott egy kisebb sokkot, ennek ellenére nem hagyta volna ki a vonatozást.
Játszótér
Feltérképeztünk pár közeli játszóteret is, de a legnagyobb élmény azt hiszem a vuk
Állatkert
játszótér és az állatkerti játszótér volt. Mert voltunk az
+Állatkert ben
is, M. nagyon szereti az állatokat, volt néhány kiszemelt kedvenc, amit mindenképp látni szeretett volna, cica lányhoz illően a nagymacskák, főként az oroszlán, aztán a medve és az orrszarvú. De etettünk zsiráfot is, bújtunk a szurikátákkal és hasonlók. Mikor már úgy tűnt hogy minden ereje és türelme elfogyott, akkor értünk a játszótérre ...
Utazások
Élmény-teli programok voltak a nagyszülőknél tett látogatások is, hol trambuli meg játszótér, hol a kert és az állatok tették színesebbé a látogatásokat. Az év csúcspontja azt hiszem a Balatoni nyár volt, az az egy hét amit hármasban töltöttünk el. De nagy élmény volt a közeli üzletközpont melletti vurstli is, főképp a póni 
a szigeti vadaskertben
lovaglás, ami nagy élmény volt, és M. azóta rágta a fülünket, hogy pónizni szeretne. Meg is próbáltunk ismételni a Margitszigeti kisállatkertben, több kevesebb sikerrel. Bár a fotón nem látszik, de mire oda jutottam, hogy megörökíteni, már görbült lefelé a szája és le akart szállni. Aztán pedig büszkén előadta mindenkinek hogy ő pónin lovagolt. Na de tud ennél nagyobbat is mondani, a bölcsiben rendszeresen előad valamit, hogy mit fogunk csinálni, és hová megyünk. Legutóbb azt adta elő, hogy repülővel megyünk valakihez, a gondozó néni nem tudta kihez, de gondolom a bogarakhoz készül a partra vagy a holdra készül. Hát egyszer, valamikor majd biztos ...
Ennyit a programokról - egyelőre.

2014. július 18., péntek

Bölcsi Ovi

a bánatos bohóc
Az ünnepnapok mellett a 'tanév' rendje és az ottani jelentős események jelzik az idő múlását. M. már második éve jár a bölcsibe. Hamarosan az óvoda kovetkezik.
Volt pl.

farsang
is. M. hónapokkal előbb eldöntötte, bohóc lesz, szerencsére ki is tartott az elképzelése emellett. Nagyon várta és nagyon készült. Találó a jelmez, mert úgy gondoljuk, olyan kis mókamester szerepét töltheti be.
Ahogy lenni szokott, alig várta, hogy elérkezzen a nap, lelkesen indult, de amint meglátta, hogy rajtunk kívül más is van a farsangon, egyből vissza rettent.
3.

Szülinap
Határozott elképzeléssel vártuk a szülinapot is, a rendelést is leadta M. Kacicás tortát
és dollert (roller) rendelt, amit meg is kapott persze. A bölcsis szülinapot is várta, bár kb. minden nap azzal jött haza, hogy neki volt szülinapja a bölcsiben.

Kacica :)
Ballagás
Az év vége és a nyári zárás közeledtével a bölcsis ballagás is soron volt, miután szeptembertől óvodába készülünk, így őt is elbúcsúztatták. Bohóc néni is volt, bár az mintha egy külön alkalom lett volna. M. nagyon örült neki, de szerepelni nem akart, ahogy lenni szokott, inkább félre vonul ha túl sokan vannak.

Ovi
Közben megérkezett a felvételi értesítő, hogy M. felvételt nyert az Oviba. Igaz, nem oda, ahová készültünk, a körzetileg kijelölt óvodába sajnos többünket nem vettek fel, így a bölcsis társak közül akikkel szerettünk volna, nem fogunk együtt járni. Szerencsére van egy közeli 'hercegnős' óvoda és szerencsére ott is lesznek ismerősök a csoportban.
Szülői értekezlet is volt már, így I legalább már látta, hová fogunk járni. M. egyelőre várja hogy óvodás legyen, bár amúgy mindig kisbaba szeretne lenni. Márpedig kisbabák nem járhatnak óvodába.

Szünet
A bölcsi egy hónapra bezárt, ahogy szokott, ez volt a nyári szünet, mi is ehhez igazítottuk a szabadságot, és a nyaralást. A nyári élményekről és az egyéb programokról majd egy külön bejegyzésben részletesen is beszámolok, de térjünk vissza még kicsit a bölcsödébe. A szünet után még egy bő hónap van hátra az óvodáig, addig bölcsike van. M. nek már hiányoztak a barátnői, de így sem nagyon lelkesedett, hogy Anya és Apa is dolgozik, neki pedig menni kell. Ahhoz képest, hogy volt amikor hétvégén is menni akart, ez kicsit új. Csak remélni merem, hogy az ovi iránti lelkesedése meg marad akkor is, ha már oda kell járni. :-)

2014. július 9., szerda

Fél

Több mint fél év telt el előző bejegyzésem óta, most igyekszem pótolni az elmaradásokat. Próbálok időrendben haladni.
Karácsony
Még karácsony előtt írtam a tervezett projektekről, melyek egy része a karácsonyi készülodéshez kapcsolódott. Az adventi naptár elkészült, M. Nagy örömére, aki alig tudta kivárni hogy holnap legyen és apa is hazaérjen, hogy együtt örüljünk a meglepetésnek. De a lényeg, a legnagyobb öröm a jézuska volt, minden amit rendelt tőle, megérkezett. M. is megtett mindent az ügy érdekében, még hajat mosni is hajlandó volt, igaz sírva, de tűrte. A karácsony amúgy a családról szól, sajnos  az angliai  nagyneniék csak virtuálisan lehettek jelen :-( pedig hiányoznak, és bár ritkán látja őket, M sem feledkezik meg róluk. Számon tartja mit kapott D. nagynénitől és M. nagybácsitól és ha a kezébe kerül valamelyik kincs, nem győzi emlegetni Őket.
Értékel
A szokásos évértékelés is elmaradt, pedig van mit értékelni. A 13-as év sem volt szerencsétlen, ha nem is jött össze minden, amit szerettem volna, összességében pozitívan értékelem, minden tekintetben fejlődtünk és gyarapodtunk.
Új projektek
Az új évvel egyes peojektek zárultak, újabb projektek pedig indultak. Változó sikerrel, de haladunk előre minden téren.
Húsvét
A mindennapok megszokott rutinját az ünnepek törik meg időről időre, s M. még el sem búcsúzott a jézuskától, már a húsvétot várta, na meg a nyuszit. Mint általában, vele is ugy volt, hogy várta e az eljövetelét, de félt találkozni vele :-) Általában minden ismeretlentől fél, főleg ha hozzá jön valaki akit nem ismer. Mázlija volt, ahogy a télapóval, úgy a nyuszival is elkerulték egymást - azért mindegyik hagyott neki valamit :-)
Nyár
Hamar eljött a nyár is, de erről és egyebekről majd külön...